„Hatáskeresztmetszet” változatai közötti eltérés

:<math> d\sigma = 2\pi b db </math>
 
kifejezés, azaz a körgyűrű területe adódik. Ennek integrálja a <math> \sigma </math> '''teljes hatáskeresztmetszet'''. Ebből az alakból látszik, hogy klasszikus gömbszimmetrikus gázmolekulák ütközése esetén <math> \sigma = \pi (r_1 + r_2)^2 </math>, ahol r<sub>1</sub> és r<sub>2</sub> a molekulák sugara. A hatáskeresztmetszet tehát terület dimenziójú mennyiség, amelyet kifejezhetünk a szóródási szög és az ütközési paraméter függvényeként: {{refhely|Landau I|18.$.}}
 
:<math> d\sigma = \frac{b(\theta)}{\sin \theta} \left| \frac{db}{d\theta} \right| d\Omega </math>
Klasszikus gömbszimmetrikus gázmolekulák esetén a <math> \sigma = \pi (r_1 + r_2)^2 </math> ''geometriai hatáskeresztmetszet'' érvényes, ahol r<sub>1</sub> és r<sub>2</sub> a molekulák sugara. Ütközés akkor jön létre, ha a molekulák legalább d=r<sub>1</sub>+r<sub>2</sub> távolságra megközelítik egymást. Valójában azonban a molekulák ütközése sem olyan tapasztalati felületi mechanikai érintkezés, amilyennek mondjuk labdák ütközése látszik a makroszkopikus szemlélő számára. Minden esetben részecske, vagy részecskék csoportja egy kölcsönhatási térben, a klasszikus mechanikában potenciállal leírható – leginkább [[gravitáció]]s vagy [[elektrosztatika|elektrosztatikus]] – [[erőtér]]ben mozog egymáshoz képest, ahol a szemlélő a kezdeti és végállapotot látja leginkább. A klasszikus mechanikában mindazonáltal végig követhető az ütközés, azaz a kölcsönhatás során az egyes résztvevők helyzete.
 
== Kvantummechanika ==
69 861

szerkesztés