„Érmellék” változatai közötti eltérés

 
== Története ==
Az [[Ér (folyó)|Ér]] völgyét több millió év alakította ki. A 250 millió évvel ezelőtti [[Variszkuszi hegységrendszer|Herciniai-hegységrendszer]] hatásai figyelhetőek meg a mélyben: egy törésvonala a mélyben az Érmellék alatt húzódik. Erre rakódott rá később a [[Pannon-tenger]] vastag üledéke, mely azzal magyarázható, hogy a [[Kréta (időszak)|Kréta időszaktól]] kezdődően fokozatosan süllyedt a kristályos talapzat. A hegységek kiemelkedése a geológiai újkor végére megállította ezt a süllyedést és a tengeri lerakódást, mellyel egyidejűleg a Pannon-tenger tóvá zsugorodott össze. Az Érmellék mai felszínének kialakítását a [[eljegesedés]]ek közötti melegedések ([[interglaciális]]) okozták, amikor a megolvadt vizek az [[Alföld]] felé ömlöttek. Az Érmellék kialakulásában fontos szerepet játszott a [[Szamos]], a [[Tisza]], valamint a [[Kraszna (folyó)|Kraszna]] folyók, amelyek hatalmas hordalékkúpot alkottak maguknak. A Tisza és a Szamos is az Érmelléken keresztül talált medret a [[Körösök]]höz. A [[Würm-glaciális]] végén megsüllyedt a [[Bodrogköz]] és a [[Szatmári-síkság]], így a Tisza és a Szamos is fokozatosan elhagyta az Érmelléket és átváltott mai mederfolyásába. Mintegy 7000 évvel ezelőtt kezdődött az a süllyedéssorozat, amelynek nyomán a Szamos és a Kraszna áradásai megrekedtek az [[Ecsedi-láp]] tálszerű süllyedékében. A szárazabb időszakokban a szél kikezdte az iszapos hordalékot és [[lösz]]ös porréteget hagyott a környéken. A vízjárta, lápos, mocsaras területeken gazdag mocsári jellegű növény- és állatvilág alakult ki, míg a magasabb helyeken erdők és tisztások képződtek. Miután a Kraszna is elhagyta a völgyet, a [[Szekeres erdő]]ből eredő kispatak, az [[Ér (folyó)|Ér]] lett a vidék ura. Ebbe az 50–60 km hosszú és 5–10 km széles völgybe ömlött bele még a ''Kékéc'', a ''Csaholy'' patak, a ''Hideg-'', ''László-'', ''Malom-'' és ''Móka-Ér'', valamint a [[Szilágysági-dombok]]ról a záporpatakok vize.
 
Az évek során az Érmellék földrajzi fogalma nem csak a települések alapján tágult ki, hanem kiterjedt a geomorfológiailag hasonló tájegységekre is. Így lehetett az, hogy a [[középkor]]ban csak néhány települést tekintettek az érmelléki vidék határának, később azonban a [[Tasnádi-dombvidék]] településeit, sőt, egy időben, még [[Margitta|Margittát]] is idesorolták. Ma érmellékieknek mondjuk az Ecsedi-láp és Kraszna-síkság, a Tasnádi-dombvidék, a Szalacs-Székelyhíd-dombok és a [[nyírség]]i homokbuckák településeit és vidékét, továbbá a [[nagykároly]]i síkvidéken előforduló néhány települést is.