„Argumentum ad nauseam” változatai közötti eltérés

Az '''ad nauseam''' külön alkalmazva azt is jelentheti, ha valamit nagyon sokáig („a rosszullétig”) forszíroz valaki. Például a „a témát ''ad nauseam'' ismételgette”, azaz olyan hosszasan, hogy már mindenkinek a tűréshatárát kikezdte. A módszer egy klasszikus (és az értelmezési kerettől függően nem föltétlenül negatív) példáját az [[Evangélium]]okban találjuk, [[Jézus]] ráadásul meglepő módon a szüntelen imádkozásról mondja a példázatot („...hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk” (Luk 18,1)), melyben az Istent nem félő bíró azért szolgáltat igazságot egy asszonynak: „...mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, ''hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül''.” (Károli fordításban: „...mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, ''hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem''.”) (Luk 18,5) – azaz az özvegy érvelésének a tartalma és igazsága mit sem számított, csak az, hogy nem volt rest mindig ugyanazt mondani és nem tágítani (és ez igen célravezetőnek bizonyult a lelketlen bíró esetében).