„Héraklész oszlopai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
link
1. sor:
[[Kép:PillarsHerculesPeutingeriana.jpg|thumb|right|260px|Héraklész oszlopai egy római útvonaltérképen, a [[Tabula Peutingeriana|Tabula Peutingerianán]], szigetként ábrázolva. Érdekessége, hogy ezen a késő császárkori térképen nem latinul, hanem az archaizáló, etruszk eredetű nevén ''Columne Ercole'' névvel szerepel.]]
'''[[Héraklész]] oszlopai''' (Ηράκλειες Στήλες, ''Hérakleiesz sztélesz'', latinul ''Columnae Herculis'') a [[görög mitológia|görög mitológiában]] a [[Gibraltári-szoros]] megnevezése. Az elképzelést valószínűleg [[Gibraltár]] és [[Ceuta]] égnek meredő sziklafalai inspirálták, de már az ókorban sem volt egységes elképzelés arról, hogy valójában melyik hegyek is az oszlopok, sőt voltak olyan elképzelések is, hogy mindkét oszlop Európában állt [[Gadeira]] (ma [[Cádiz]]) mellett. [[Pindarosz]] a gadeirai kapukat (Planktai és Szümplégadesz szigetek) tartja annak, [[Dikaiarkhosz]], [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]] és [[Polübiosz]] a szoros körüli szirteket, ugyanakkor Gadeirában volt egy Héraklész-templom is, amelynek 8 könyök (körülbelül 4 méter) magas ércszobrai is szóba jöhetnek.
 
Az [[ókor]] legnagyobb részében a [[Földközi-tenger]] térségében élő népek számára az [[Atlanti-óceán]]ra nyíló tengerszoros a világ végét jelképezte, amelyen túl a végtelen világóceán, az [[Ókeanosz]] terül el. Áthajóztak rajta ugyan a [[fönícia]]iak, majd azok utódjai, a [[punok]], sőt kereskedelmi tevékenységet is folytattak a Héraklész oszlopain túli területekkel, mégis megmaradt a legendákben egyfajta misztikus világvégekapunak. A [[Héraklész]]-mítoszok nagy valószínűséggel az [[i. e. 13. század]] és [[i. e. 12. század]] fordulója környékén keletkeztek, amikor még ezek a kereskedelmi expedíciók nem indultak be, a föníciaiak sem léteztek. Erről az időről a [[homérosz]]i [[Odüsszeia]] és az [[argonauták]] története tudósít, amiből a [[görögök]] partközeli hajózása, kezdetleges csillagállás szerinti tájékozódás, a Földközi-tenger nyugati medencéjének és a [[Fekete-tenger]]nek kezdődő bejárása olvasható ki. Ebben az időben a [[phaiákok]] – akik a név etimológiája alapján kapcsolatban állhattak a későbbi föníciaiakkal – voltak a tengerhajózás szakértői. Ekkor úgy tartották, hogy halandó ember azon túl, Ókeanoszhoz nem juthat el, de még a klasszikus hellén korban is a mérhetetlen messzeség és elérhetetlenség szinonímája maradt.
 
Az oszlopok Héraklész [[Héraklész#Tizedik feladat: Gérüón marhái|tizedik feladatának]] állítanak emléket. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]] szerint Héraklész végighaladt Európán, Libüa földjére ért és itt Tartésszosz felé haladva, Európa és Libüa határán emelte az emlékművet. (A görögök Libüának nevezték egész Észak-Afrikát.) [[Timoszthenész]] szerint a Kalpé-hegy melletti város régi neve Hérakleia volt és ezt is Héraklész alapította ugyanekkor. Innen indult tovább [[Gérüón]] szigetére, ami már az Ókeanoszban volt. Mivel a föníciaiak már valószínűleg ismerték a [[Kanári-szigetek]]et, nem lehetetlen Gérüón szigetének ilyen azonosítása. [[Sztrabón]] szerint azonban a keltibér vidékeket nevezték régen Tartésszosznak és Gérüón szigete, [[Erütheia]] Gadeirával azonos. Idézi viszont [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]] és [[Artemidórosz]] ennek is és egymásnak is ellentmondó véleményét. [[Platón]] [[Atlantisz]]t is Héraklész oszlopain túlra helyezte, de ennek csak irodalmi jelentősége van. [[Diodórosz (történetíró)|Szicíliai Diodórosz]] szerint azért állította az oszlopokat, hogy a szorost összébb zárja, így megakadályozva, hogy az Ókeanoszból nagy szörnyek jussanak el a Földközi-tengerre.