„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
8. sor:
==Történelmi előzmények==
A [[romák]] nemsokkal [[magyarország]]i megjelenésük után már a legrangosabb udvarokban muzsikálnak. [[Antonio Bonfini|Bonfini]]től tudjuk, hogy nem csak [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Beatrice királyné]], de még az [[esztergomi érsek]] udvarában is cigány zenészek játszottak.
A cigányzenészek a további századokban is fontos szerepet töltöttek be az [[arisztokrácia]] valamint az alacsonyabb [[nemesség]] köreiben is. A három részre szakadt ország mindhárom területén emlékeznek meg források cigányzenészekről.
15. sor:
A [[Rákóczi-szabadságharc]]ban a kuruc táborokban nem egy cigányzenekart találni, akik zenéjükkel lelkesítették a csapatokat. A Ők – mivel zenészként egyszerűbben mozoghattak ellenséges területeken is – szerepet játszottak az egymástól elszakított csapattestek hadi kommunikációjában, és az ellenséges csapatok kifigyelésében egyaránt.
A cigányzene ma ismert formájának kialakulásának kezdete a [[
A XVIII-XIX. század fordulóján jelentős változások következnek be a magyar társadalomban és kulturális életben. A népzenében és néptáncban a ''régi stílust'' fokozatosan felváltja az ''új stílus''; a [[polgárosodás]]sal kapcsolatban növekszik a városok szerepe; megjelenik a [[nemzeti romantika]] a kultúra minden területén. A nemzeti érzés alakításában jelentős szerepük volt a cigány muzsikusoknak is, különösen a [[kuruc költészet]] ébren tartásában és átörökítésében.
| |||