„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
 
===Hangszerei===
*A cigányzenekar alapja a vonós kamarazenekar, melyet egy vagy több [[hegedű]], egy vagy több [[brácsa]], [[cselló]] és [[nagybőgő]] alkot. Kisebb létszám esetén is legalább három vonósból és egy [[Cimbalom|cimbalmosból]] áll a zenekar. A vonós hangszerek családja az [[Olaszország történelme|itália]]i [[reneszánsz]] zenekultúra öröksége.
*A zenekarban kiemelkedő szerepe a [[prímás]]nak van. Ő a szólóhegedűs, aki játékával egyben irányítja a zenekart. Emellett egyfajta együttesvezetői-menedzseri feladatkört is ellát.
*A [[cimbalom]] elengedhetetlen része a zenekarnak. A hangszer [[Perzsa Birodalom|Perzsiából]] származik, elterjedésében jelentős szerepe volt a cigányságnak. Népi hangszerként ma is ott használatos, amerre a cigányság egykori vándorlási útvonala vezetett, illetve ahol a cigányság nagy létszámban jelen van (Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország).
*A [[klarinét]] a [[tárogató]], vagy ahogy még ismeretes ''töröksíp'', ''zurna'' szerepét vette át. A töröksíp a [[Közel-Kelet]]től a [[Délkelet-Európa|Balkán]]ig a cigány zenészek jellegzetes hangszere. Magyarországon a [[Rákóczi-szabadságharc]] leverése után a császáriak elkobozták és elégették a cigányság tárogatóit, mert a „kuruc szellemiség” életben tartása miatt veszélyes eszköznek tartották. A tárogatót [[Schunda Vencel József]] hangszerkészítő megreformálta, azonban mégsem ez a típus, hanem a klarinét vált a korábbi töröksíp utódává.
 
==A cigányzene és a magyar nóta további történelme==