„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
63. sor:
*Sok cigányzenész külföldön próbál érvényesülni, országok közt ingázik vagy végleg kitelepül.
*Más zenészek műfajt váltanak, leginkább a [[roma dzsessz]] és a [[klasszikus zene]] felé nyitnak.
*A műfaj megújítására tett jelentős kísérlet volt 1952-ben a [[Rajkó Művészegyüttes|Rajkó Zenekar]] megalapítása [[Farkas Gyula (hegedűművész)|Farkas Gyula]] zeneszerző, pedagógus, hangszerelő és [[Szigeti Pál]] által. A hagyományosan cigányzenekarra írt, ma zenetörténeti ritkaságnak számító [[Bihari János]], [[Lavotta János]], [[Csermák Antal György]], [[Rózsavölgyi Márk]] szerzeményeinek előadásán túl Farkas Gyula létrehozott egy olyan repertoárt, amelyben megjelennek a magyar cigányzene ihletésére létrejött klasszikus művek, a népdalok, a népszerű opera-, és operett részletek - nagy létszámú (tizenkét-huszonnégy fő) cigányzenekarra hangszerelve. E repertoárt táncos produkciók is színesítik [[Rajkó Művészegyüttes]]. Ezt követte a [[100 Tagú Cigányzenekar]] megalakítása, mely a hagyományos kamara-műfajt [[szimfonikus zenekar]]i méretben kelti életre.
*Az utóbbi időkben a nemzeti öntudasodással együtt a magyarnóta műfaja is újra felemelkedőben van. Kitűnő példa erre a [http://www.magyarnota.com '''www.magyarnota.com'''] weboldal.
| |||