„Szárny (biológia)” változatai közötti eltérés

Egy bonyolult szerkezet segítségével – nagy keménységű [[acél]]ötvözetből készült forgócsapokon (ált. 2 db, oldalanként egy-egy db) – állítják a félszárnyak nyilazási szögét, lehetővé téve az üzemanyag-takarékos kissebességű repülést és a szuperszonikus tartományok elérését egyazon repülőgéppel. Jellemzően a [[harmadik generációs harci repülőgépek]] szerkezete. Visszatekintve ez a bonyolult konstrukció kudarcnak tekinthető, hiszen az ilyen kivitelben épült típusok: [[Dassault Mirage G]], [[F–14 Tomcat|F–14]], [[F–111 Aardvark|F–111]], [[Panavia Tornado|Tornado]], [[MiG–23]], [[MiG–27]], [[Szu–22|Szu–17/20/22]], [[Szu–24]], [[B–1 Lancer|B–1]], [[Tu–22M]], [[Tu–160]] harci gépek nem tudtak szélesebb körben elterjedni magas beszerzési áruk és költséges fenntartásuk miatt, illetve repülési tulajdonságaik is elmaradtak az [[1970-es évek]] második felétől megjelenő elektronikus kormányvezérlésű, trapézszárnyas és kacsa elrendezésű új gépektől. A [[Boeing]] cég egyedüliként tervezett varia-szárnyú utasszállító repülőgépet ([[Project SST]]), ez azonban soha sem valósult meg.