„Részecskegyorsító” változatai közötti eltérés

 

[[Kép:Simonyi Van de Graaff.jpg|bélyegkép|A [[Simonyi Károly|Simonyi]]-féle [[Van de Graaff]] az [[ELTE|ELTE-n]] kiállítva]]

{| {{széptáblázat}}

|+ A [[proton]] energiájának és sebességének összefüggése[http://atlas.ch/etours_intro/etours_intro05.html]. Jól látható, hogy a feszültséglökések hatására elsősorban az energia növekszik, a sebesség GeV felett már alig, ekkor már ugyanis a [[fénysebesség]]hez közelít.

 

==Csoportosításuk==

Nagyobb energiát el lehet érni egyenfeszültséggel és váltakozó feszültséggel is. Az egyenfeszültséggel működő gyorsítókat egyenáramú gyorsítóknak nevezzük, mivel folyamatos részecskenyalábot képes előállítani, míg a váltófeszültséggel működőket pulzált gyorsítóknak nevezzük, mert csak részecskecsomagok gyorsíthatók vele, nem érhető el folytonos nyaláb. A pulzált gyorsítókat a részecskepálya alapján tovább csoportosítjuk [[lineáris gyorsító]]kra, melyekben a részecskék pályája egyenes, és körkörös (más néven orbitális vagy ciklikus) gyorsítókra.

A [[betatron]] tulajdonképpen egy külön csoportot alkot, hiszen abban a mágneses indukcióvektor változása hozza létre a részecskét gyorsító elektromos teret, több jelenség azonban a körkörös gyorsítókhoz hasonlóan tárgyalható.