„Örmény (Esztergom)” változatai közötti eltérés

A település [[Szenttamás (Esztergom)|Szent Tamás hegy]] dél-keleti lábánál feküdt, a Szent Ágoston remeték [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szent Anna templomának]] közelében. Kis területű volt, szántóföldek sem tartoztak hozzá. Nevét az ott lakó [[örmények|örmény]] mesteremberekről és kereskedőkről kapta, akik az egész országban vámmentességet élveztek. A [[tatárjárás]]kor a többi külvárossal együtt elpusztult. [[1243]]-ban [[IV. Béla]] megújította a kiváltságait, de a település később beleolvadt [[Szentanna (Esztergom)|Szentanna]] városrészbe. Plébániáját, [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Keresztelő Szent János templomát]] [[1281]]-ben említik először a leírások. [[1315]]-ben akkori lakosai, a káptalan [[jobbágy]]ai házhelyeket és szőllősöket kaptak a letelepedéshez, de idővel elhagyták a falut, ami elnéptelenedett. A káptalan különböző kiváltságok adományozásával újra lakókat csábított a faluba, akik többek között engedélyt kaptak két mészárszék megnyitására. Kiváltságaik közé tartozott, hogy ha peres ügyeik voltak vendégnépekkel, városi polgárokkal, nemes emberek jobbágyaival a községbéliek tanúskodása elégséges volt, nem kellett idegen tanúkat keresniük. A bírói tisztet a [[prépost]] és a káptalan, illetve ha vérontás fölött kellett ítélkezni az uradalmi tiszt viselte a káptalan nevében.

 

[[Kategória:Magyarország történelmi települései|Ormeny]]