Főmenü megnyitása

Módosítások

a
r2.7.2) (Bot: következő módosítása: pl:Siarczan sodu; kozmetikai változtatások
| CASNo = 7757-82-6
| CASNo_Ref = {{cascite}}
| CASOther = <br />7727-73-3 (dekahidrát)
| PubChem = 24436
| RTECS = WE1650000
| Section2 = {{Chembox Properties
| Formula = Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>
| MolarMass = 142,04214 g/mol (vízmentes/anhidrát)<br />268,15 g/mol (heptahidrát)<br />322,20 g/mol (dekahidrát)
| Appearance = Higroszkópos, fehér por
| Density = 2,68 g/cm<sup>3</sup> (anhidrát)<br />1,464 g/cm<sup>3</sup> (dekahidrát)
| Solubility = 4,76 g/100&nbsp;ml (0&nbsp;°C)<br />42,7&nbsp;g/100&nbsp;ml (100&nbsp;°C)
| SolubleOther = [[etanol]]ban oldhatatlan
| MeltingPt = 884 &nbsp;°C (1157 K) (anhidrát)<br />32,4 &nbsp;°C (dekahidrát)
| BoilingPt = 1429 &nbsp;°C (anhidrát)
| RefractIndex = 1,468 (anhidrát) <br /> 1,394 (dekahidrát)
}}
| Section3 = {{Chembox Structure
A nátrium-szulfátot elsősorban tisztítószerek gyártására használják. A nátrium-szulfátot 2/3 részben [[mirabilit]]ből, a nátrium-szulfát dekahidrátjának természetes ásványából állítják elő, a fennmaradó rész egyéb vegyipari termékek (például [[sósav]]) előállításának melléktermékeként keletkezik.
 
== Története ==
A Glauber-só elnevezés [[Johann Rudolf Glauber]]re utal, aki az 17. században, egy magyar gyógyforrásból azonosította. Erős hashajtó tulajdonsága miatt a ''sal mirabilis'', azaz a csodasó nevet adta neki. Hashajtóként egészen a [[1900-as évek]]ig használták.<ref name='szydlo'>{{cite book | first = Zbigniew | last = Szydlo | authorlink = Zbigniew Szydlo | title = Water which does not wet hands: The Alchemy of Michael Sendivogius | location = London-Warsaw | publisher = Polish Academy of Sciences | year = 1994}}</ref> A [[18. század]]ban a [[nátrium-karbonát]] előállításának alapanyaga volt.
 
== Kémiai és fizikai tulajdonságai ==
A nátrium-szulfát kémiailag nagyon stabil vegyület. Szobahőmérsékleten szinte semmilyen oxidáló- vagy redukálószerrel sem reagál. Magas hőmérsékleten [[nátrium-szulfid]]dá alakul.<ref name='crc'>{{cite book | title = Handbook of Chemistry and Physics | edition = 71st edition | publisher = [[CRC Press]] | location = [[Ann Arbor]], [[Michigan]] | year = 1990}}</ref> Vízben oldva semleges kémhatású ([[pH]]&nbsp;=&nbsp;7) oldatot kapunk. A semlegesség leegyszerűsítve annak köszönhető, hegy erős bázisnak ([[nátrium-hidroxid]]) erős savval ([[kénsav]]) alkotott sója. Megegyező mennyiségek esetén a nátrium-szulfát kénsavval reagáltatva [[nátrium-biszulfát]]ot, egy savas sót kapunk<ref name='merck'>{{cite book | title = [[Merck Index|The Merck Index]] | edition = 7th edition | publisher = [[Merck & Co.]] | location = Rahway, New Jersey, USA | year = 1960}}</ref><ref>{{cite book | first = Howard |last = Nechamkin | title = The Chemistry of the Elements | publisher = [[McGraw-Hill]] | location = New York | year = 1968}}</ref>:
 
: Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + [[bárium-klorid|BaCl<sub>2</sub>]](vízben oldva) → 2 [[nátrium-klorid|NaCl]](vízben oldva) + [[bárium-szulfát|BaSO<sub>4</sub>]](szilárd)
 
[[KépFájl:Na2SO4 solubility.png|left|350px|A Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> különböző hőmérsékleteken való vízoldékonysága]]
A nátrium-szulfát vízoldékonysága igen érdekes karakterisztikájú.<ref>{{cite book | first = W.F. | last = Linke | coauthors = A. Seidell | title = Solubilities of Inorganic and Metal Organic Compounds | edition = 4th edition | publisher = Van Nostrand | year = 1965}}</ref> Oldhatósága 0&nbsp;°C és 32,4&nbsp;°C között több mint tízszeresére növekszik, ahol eléri maximumát (49,7&nbsp;g Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> / 100&nbsp;g víz). Ebben a pontban a függvény csökkenni kezd, és az oldékonyság mértéke majdnem teljesen független lesz a hőmérséklettől. [[Nátrium-klorid]] jelenlétében oldhatósága jelentősen csökken. Ezen tulajdonságai miatt a nátrium-szulfát kitűnően használható passzív, napenergiával működő rendszerek esetén.
 
== Előállítása ==
A világ nátrium-szulfát előállítása éves szinten 5,5 és 6 millió tonnára tehető, melynek nagy része a nátrium-szulfát dekahidrát változata. Ennek a mennyiségnek közel fele bányászatból származik, a többi része egyéb vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkezik.<ref name='ceh'>{{cite book | first = Bala | last = Suresh | coauthors = Kazuteru Yokose | title = Nátrium-szulfát | works = CEH Marketing Research Report | location = Zurich | publisher = Chemical Economic Handbook SRI Consulting | year = May 2006 | pages = pp.&nbsp;771.1000A–771.1002J}}</ref><ref name ='usgs'>{{cite web | url = http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/sodium_sulfate/stat | title = Statistical compendium Nátrium-szulfát | publisher = [[US Geological Survey]], Minerals Information | location = Reston, Virginia | year = 1997 | accessdate = 2007-04-22}}</ref><ref name='roskill'>{{cite book | title = The economics of sodium sulphate | edition = Eighth edition | year = 1999 | location = London | publisher = Roskill Information Services | pages = 195 pages and appendices}}</ref><ref name='chemsys'>{{cite book | title = The sodium sulphate business | month = Nov | year = 1984 | location = London | publisher = Chem Systems International}}</ref>
 
=== Termelésének eloszlása ===
A világ nátrium-szulfát dekahidrát formában való termelésének kétharmadát természetes ásványából, mirabilitből nyerik, mely elsősorban tómedrekben fordul elő (pl. [[Saskatchewan]]ban, valamint a [[Kara-Bogaz-öböl]] partján) formájában. A földön található nátrium-szulfát mennyiségét 1 milliárd tonnára becsülik.<ref name='ceh'/><ref name='usgs'/> [[1990]]-ben a fő nátrium-szulfát termelő ország [[Mexikó]] és [[Spanyolország]] volt, egyenként 500&nbsp;000 tonnával, ezt követte [[Oroszország]], [[USA]], és [[Kanada]] 350&nbsp;000 tonnával.
 
=== Vegyipari előállítása ===
A világon felhasznált nátrium-szulfát körülbelül egyharmada vegyipari melléktermékként keletkezik, többek között a következő reakciókból:
 
: 2 [[nátrium-hidroxid|NaOH]](vízben oldva) + H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) → Na<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>(vízben oldva) + 2 H<sub>2</sub>O(folyadék)
 
== Felhasználása ==
=== Nagyipari felhasználása ===
*a nátrium-szulfát nagyon olcsó anyag, ezért [[mosópor]]okhoz térfogatnövelőként adagolják.<ref name='ceh'/>
*a [[papír]]gyártás során nagy mennyiségben használják fel<ref name='ceh'/>
*a nátrium-szulfát a [[textil]]gyártás alapvető adalékanyaga, mert elősegíti a textilszálak egyenletes festődését. Alternatívája a nátrium-klorid, melynek hátránya, hogy erősen korrodálja a gyártósor [[acél]] alkatrészeit.<ref name='ceh'/>
 
=== Hőtárolóként való alkalmazása ===
A kristályos nátrium-szulfát magas [[olvadáshő]]je és alacsony olvadáspontja miatt (32 &nbsp;°C) [[napenergia]] tárolására rendkívül jól alkalmazható. Olvadáshője grammonként 343,088 [[joule]], szemben a [[víz]] grammonkénti 4,184 J/K [[hőkapacitás]]ával.
 
=== Egyéb felhasználása ===
Laboratóriumi körülmények között a nátrium-szulfát anhidrát változatát a víz szerves anyagokból való eltávolítására alkalmazzák.<ref name=vogel>{{cite book | last = Vogel | first = Arthur I. | coauthors = B.V. Smith, N.M. Waldron | edition = 3rd Edition | title = Vogel's Elementary Practical Organic Chemistry 1 Preparations | publisher = [[Longman]] Scientific & Technical | location = London | year = 1980}}</ref> Hatékonyabb, de lassabb, mint a hasonló tulajdonságú [[magnézium-szulfát]]. Kizárólag 30 &nbsp;°C alatt használható, viszont kémiai inaktivitása miatt széles körben alkalmazható. A Glauber-sót, a nátrium-szulfát dekahidrátját régebben hashajtóként alkalmazták. Gyógyszertúladagolás esetén a vízben oldódó gyógyszereket sikeresen eltávolítja a szervezetből.<ref name=Cocchetto1981>{{cite journal | last = Cocchetto | first = D.M. | coauthors = G. Levy | year = 1981 | title = Absorption of orally administered nátrium-szulfát in humans. | journal = J Pharm Sci | volume = 70 | issue = 3 | pages = p.&nbsp;331–3 | issn = | doi = 10.1002/jps.2600700330 | url = http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7264905?dopt=Citation | accessdate = 2007-06-06 }}</ref><ref name=Prescott1979>{{cite journal | last = Prescott | first = L.F. | coauthors = J.A.J.H. Critchley | year = 1979 | title = The Treatment of Acetaminophen Poisoning | journal = Annual Review of Pharmacology and Toxicology | volume = 23 | pages = pp.&nbsp;87–101 | doi = 10.1146/annurev.pa.23.040183.000511 }}</ref> Jégtelenítésre, szőnyegtisztításra, a keményítőgyártás során, valamint állati eledelként és az elektromos eszközök [[integrált áramkör]]eiben található [[arany]] visszanyerésére is használják. Az élelmiszeriparban térfogatnövelőként, és stabilizálószerként, E514 néven alkalmazzák. Elsősorban rágógumikban, és színezékekben fordul elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Mellékhatása (élelmiszerek esetén) nem ismert.
 
== Biztonsági kockázatok ==
Bár a nátrium-szulfát nem káros vegyület,<ref name="WHO2000">{{cite web | title = Nátrium-szulfát (WHO Food Additives Series 44) | work = | publisher = [[World Health Organization]] | date = 2000 | url = http://www.inchem.org/documents/jecfa/jecmono/v44jec07.htm | accessdate = 2007-06-06}}</ref> nem árt az elővigyázatosság. A por időleges asztmát, valamint [[szem]]-irritációt okozhat. Papírmaszk, és védőszemüveg viselése ajánlott. Szállítását nem korlátozzák.<ref name='msds'>{{cite web | url = http://www.jtbaker.com/msds/englishhtml/S5022.htm | title = MSDS Nátrium-szulfát Anhydrous | publisher = James T Baker | accessdate = 2007-04-21 | year = 2006}}</ref>
 
== Lásd még ==
*[[nátrium-szulfit]]
 
== Külső források ==
{{források}}
*http://www.sriconsulting.com/CEH/Public/Reports/771.1000/?Abstract.html
[[nl:Natriumsulfaat]]
[[no:Natriumsulfat]]
[[pl:Siarczan(VI) sodu]]
[[pt:Sulfato de sódio]]
[[ru:Сульфат натрия]]
156 435

szerkesztés