„I. Miklós montenegrói király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zöld linkek kékre |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
Az elkövetkezendő békés időszakban számos reformot hajtott végre mind az államigazgatás, a hadsereg és a közoktatás terén. Az ország több háborúba keveredett [[1862]] és [[1878]] között az [[Oszmán Birodalom]]mal. [[1867]]-ben találkozott [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]]nal, majd [[1878]]-ban látogatást tett [[Orosz Birodalom|Oroszország]]ba, ahol [[II. Sándor orosz cár|II. Sándor]] cár szívesen fogadta. Ezt követően vendégeskedett a [[berlin]]i és [[bécs]]i udvarban is. Az oroszországi látogatás és a cári család rokonszenve később sok hasznot hozott [[Montenegró]]nak.
[[1876]]-ban háborút indított a törökök ellen, és több sikeres hadjáratot folytatott: [[1877]]/[[1878|78]] során elfoglalta [[Nikšić]]et, [[Bar, Montenegró|Bart]] és [[Ulcinj]]t. A montenegrói államhatárt sikeresen előretolta, és [[Adriai-tenger|adriai]] tengerpartot szerzett hazája számára. Háborúját az [[1389]]-es [[rigómezei csata (1389)|rigómezei vereség]] megbosszulásaként értelmezte.
A montenegrói függetlenséget [[1878]]-ban a [[Berlini kongresszus]] elismerte, és a következő néhány évtizedben a kis hegyvidéki ország a körülményekhez képest jelentős virágzásnak indult. Nem egy európai uralkodónál is látogatást tett [[1883]] és [[1898]] között.
| |||