„Agyag” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[[Fájl:Clay-ss-2005.jpg|jobbra|300px|bélyegkép|Agyag.]]
Az '''agyag''' igen elterjedt kőzetféleség, finomszemcsés összetevőkből áll. Azon szedimenteket (üledékes kőzeteket) sorolják ide, melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t. Egyes államokban ezt a méretet 0,039 mm-ben határozzák meg, mert ez a méret a [[kolloid]] tulajdosággal rendelkező szemcsék felső mérethatára. Az agyagásványokon ([[kaolinit]], [[montmorillonit]], filoszilikátokfilloszilikátok) kívül tartalmaznak kvarcszemcséket, szerves szennyeződéseket, meszes vagy kovasavas kötőanyagokat. Egyes fajtái (így a [[bentonit]]) nagy mennyiségű vizet képesek felvenni a kristályrácsok és a mikronméretű szemcsék közé, melyet molekulárisan, finom kapillárisokban megkötnek. A szemcsemérethatárt azért szabták meg 0,02 mm-ben, mert az így kialakult hézagok bakteriálisan már nem járhatók át. A finomszemcsés tömeg szemcsefelszíne rendkívül nagy, a szemcseeloszlás és a szemcsealak függvényében több m²/pond mértékű lehet.
 
A talajmechanikai gyakorlatban talajok szemnagyság szerinti osztályozásakor azonban a 0,002 mm-nél kisebb szemnagyságú talajt nevezzük agyagnak.
Névtelen felhasználó