„Sírbuckák” változatai közötti eltérés

Mielőtt még a Megye gondolata megfogant volna az irhafakó testvérek fejében, Eriador népe nagy sírhalmokba temette nemes halottjait. A Tyr Gorthad néven ismert terület a jelenlegi Öregerdőtől északra és keletre terült el. A holtak sok évszázadig békésen pihentek itt, míg a Harmadkorban ki nem tört a Vész. Ekkor Angmar Boszorkányura gonosz szellemeket küldött a halmokba, hogy odaköltözzenek. A [[buckamanók]] letelepedtek, és rémséges vidékké változtatták a környéket, ahová csak kevesen merészkednek. A Sírbuckák füves, fátlan vidékét ősi sírhalmokkal tarkított dombok alkotják. Bár a buckákat a szóbeszéd szerint a régi uralkodókkal együtt eltemetett aranykincsek töltik meg, csak kevesen olyan bolondok, hogy a hantok kirablására vállalkoznak. A halmokban ugyanis buckamanók laknak: gonosz, élőholt lények, akik érintésükkel megdermesztik áldozataikat, s csak arra vágynak, hogy minél több embert magukkal rántsanak a halálba. Bár a buckamanók valójában gonosz szellemek, fizikai testük is van, és számos varázslathoz értenek. Napközben a buckákban húzzák meg magukat, és csak éjszaka merészkednek ki.