„Miskolci SZC Berzeviczy Gergely Technikum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Portál
a az Erzsébet tér is belváros…
8. sor:
|honlap = [http://www.berzeviczy.sulinet.hu www.berzeviczy.sulinet.hu]
|fotó = Miskolc heroes square 2.jpg
|képaláírás = Az épület a régi Hősök- terén.
}}
 
14. sor:
 
== Története ==
A [[1840-es évek]]től kezdődően Magyarországon több középfokú, kereskedelmi szakoktatást folytató intézmény is létesült. Ezek egyike volt az [[1886]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] Miskolcon megnyitott ''Fiú Felső-Kereskedelmi Iskola,'', amely háromosztályos volt, 26, 28 és 33 heti óraszámmal. Órarendjében magyar és német nyelv, mennyiségtan-mértan, kereskedelmi számtan, világtörténet, magyar történet, földrajz, természetrajz, áruismeret, iparműtan, mechanikai iparműtan, vegytan és vegyi műtan, természettan, kereskedelmi levelezés és kereskedelmi ismeret, könyvvitel és levelezés, nemzetgazdaságtan és kereskedelem-történet alapvonalai, kereskedelmi jogtan, váltójog illetőleg szépírás szerepeltek kötelező tárgyakként és lehetőség volt nem kötelező tárgyként francia, angol, olasz nyelvek, gyorsírás, rajz, és testnevelés tanrendbe való felvételére is.
 
A magániskolát a város és a Kereskedelmi és Iparkamara közösen tartotta fenn, oktatása pedig a polgári iskolára épült. Igazgatója [[Gálffy Ignác]] lett, aki egészen 1921-ig állt az intézmény élén. Tanári kara nagyrészt a kamara tagjai közül került ki. Létrehozásában fontos szerepet játszott az a kiegyezés utáni fejlődési folyamat, amely Miskolcot mindinkább ipari és kereskedelmi központtá tette és, amelynek nyomán kialakult a település nagyvárosi jellege.
22. sor:
[[Fájl:Gálffy VM 86.jpg|220px|bélyegkép|[[Gálffy Ignác]] emléktáblája az iskolában ([[Varga Miklós (szobrász)|Varga Miklós]] alkotása).]]
[[Fájl:Berzeviczy SzP 86.jpg|220px|bélyegkép|[[Berzeviczy Gergely]] emléktáblája ([[Szanyi Péter]] alkotása).]]
Az iskola földszintes épülete először a mai [[Erzsébet tér (Miskolc)|Erzsébet- tér]]en állt, a Malom-utcában. (Később, a tér kialakítása során az épületet lebontották és helyére gőzfürdő épült.) A mind népszerűbb képzés miatt először egy kétemeletes, Dayka Gábor utcában álló épületbe költöztek, de a századfordulóra azt is kinőtték. Az itt érettségizettek a kereskedői pálya mellett elhelyezkedhettek pénztárosként, könyvelőként vagy számtisztként a postánál, az adóhivatalban, bankoknál, raktáraknál, lottó igazgatóságoknál, telekkönyvnél, zálogházakban, de tovább tanulhattak egyetemeken kereskedelmi tanári szakon vagy az állam-számviteltani vizsga letétele után minisztériumokhoz, törvényhatóságokhoz, vasúthoz is mehettek. Az egyre több bejáró és kollégista tanulóval rendelkező intézmény több mint 200 diákot oktatott. Szükségessé vált egy újabb költözés, ezért a város által biztosított telken [[1908]]-ban kezdődött meg az építkezés és az iskola fennállásának 25 éves jubileumát már az új, mai napig használt [[BelvárosHősök tere (Miskolc)|belvárosiHőrök tere]]i épületben ünnepelhette. [[1917]]-ben kivált belőle a női kereskedelmi iskola, az [[1920-as évek]]ben pedig bevezették a négyévfolyamos oktatást. [[1925]]-ben ''Négyévfolyamú Állami Deák Ferenc Felső-Kereskedelmi Iskola'' néven kezdte meg az új tanévet.
 
[[1938]]-ban kereskedelmi középiskolává szervezték. Az 1940-es években már felnőttoktatás és esti kereskedelmi szaktanfolyam is folyt itt és bevezették a nyári szakmai gyakorlatot. Ennek keretében az első évfolyamosok a kiskereskedelemben, a másodikosok a nagykereskedelemben a harmadikosok fuvarozási, szállítmányozási, gyári vagy pénzintézeti munkában vettek részt.