„Cserei Mihály (író, 1667–1756)” változatai közötti eltérés

Apja, nagyajtai és miklósvárszéki Cserei János [[Kálvinizmus|református]], anyja, kászoni Cserei Judit [[Latin rítusú katolikus egyház|katolikus]] vallású volt, gyermeküket reformátusnak keresztelték. Kora gyermekkorát a [[fogarasi vár]]ban töltötte, ahol édesapja kapitány volt. [[Béldi Pál]] kegyvesztése után, 1678-ban apját is börtönbe vetették és hat éven át raboskodott. Cserei 1678 és 85 között a [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|székelyudvarhelyi kollégiumban]] tanult. 1685–86-ban apródként [[Teleki Mihály]] mellett szolgált. 1690-ben a császári–erdélyi oldalon részt vett a [[Zernesti csata|zernesti csatában]], ahonnan nagy szerencsével menekült meg. Erről írt beszámolója Históriája legelevenebb lapjai közé tartozik. Átállt [[Thököly Imre|Thököly]] oldalára és részt vett Thököly fejedelmi beiktatásán [[Kereszténysziget]]en. A császári csapatok ellentámadása után Thököly híveivel két és fél hónapig [[Havasalföld]]ön bujdosott, majd visszatért és beállt [[Johann Friedrich Ambrosius von Veterani|Veterani]] seregébe. 1692-től [[Apor István]] személyi titkára volt. 1697-ben feleségül vette a tizenhárom éves Kún Ilonát. 1703-ban a [[kurucok]] elől [[Görgényszentimre|Görgény várába]] húzódott, és súlyos betegen vészelte át a vár első ostromát. A [[zsibói csata]] után, 1705-ben a kurucokhoz csatlakozott, de a következő évben visszatért a császár pártjára. Ismét a kurucok elől költözött 1706-ban [[Brassó]]ba, ahol rövid megszakításokkal 1711-ig élt. Felesége halála után, 1720-ban újra megházasodott, Széki ZsuzsannátZsuzsannával vettekötött elházasságot. Élete utolsó évtizedeit [[Nagyajta|Nagyajtán]] töltötte.