„Cserei Mihály (író, 1667–1756)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
9. sor:
==Históriája==
[[Fájl:Nagyajtai reformatus templom.JPG|bélyegkép|jobbra|230px|A [[nagyajta]]i [[Kálvinizmus|református]] templom]]
Főműve Históriája, amelyet 1709 és 12 között írt [[Brassó]]ban. A korábbi évekről szóló, jóval hosszabb rész nagyjából kronologikusan haladó emlékirat, bár az időrend többször felborul benne. (Az eredeti szöveg nincsen évek szerint fejezetekre osztva.) Az utolsó évekről Cserei naplószerűen számol be. Az egyes éveken belül felváltva ír a világpolitikáról (főként a háborúkról), a magyarországi, az erdélyi eseményekről, intrikákról, saját életéről és a különböző természeti katasztrófákról. A külföldi események leírásánál újságokra támaszkodik és sok legendának is hitelt ad. A [[Wesselényi-összeesküvés]]ről írván beiktatja [[Zrínyi Péter]] fiktív kegyelmi kérvényét [[I. Lipót magyar király|I. Lipóthoz]]. A fordulópontokat regényesen, gyakran párbeszédekkel színesítve jeleníti meg akkor is, ha nyilvánvaló, hogy az előadottak történeti hitele csekély. Főként ezen epizódokban mutatkozik meg szépírói tehetsége. Néhány [[barokk]] körmondatát leszámítva stílusa ma is élő.
===Nyomtatásban megjelent fő művei===
22 ⟶ 23 sor:
*Jegyzőkönyve 1716–1728. 8-rét 398. oldal. (Eeredetije a m. tud. akadémia levéltárában.) Ism. Abafi Lajos a Tört. Tárban (1880.)
*Családi naplója 1733–48-ig (4-rét 235. lap) a [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]] gróf hagyatékából az erdélyi múzeumba került; ebből a Fővárosi Lapokban 1876. 257. sz. közölte Felméri a gyermekei tanulságára irt Regulákat (Parainesisét.)
==Források==
| |||