„Alcibiadi Diamandi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő eltávolítása: el:Αλκιβιάδης Διαμαντής |
linkjav, görögátír |
||
1. sor:
'''Alchiviad Diamandi''' (aromán) vagy '''Alcibiade Diamandi''' (román, olasz) vagy '''Alkiviadisz Diamandi''' (görög); ([[Szamarina]], [[Görögország]], 1893. augusztus 13. – [[Bukarest]], Románia, 1948. július 9.) [[arománok|aromán]] politikai vezető volt Görögországban, az
▲'''Alchiviad Diamandi''' (aromán) vagy '''Alcibiade Diamandi''' (román, olasz) vagy '''Alkiviadisz Diamandi''' (görög); ([[Szamarina]], [[Görögország]], 1893. augusztus 13. – [[Bukarest]], Románia, 1948. július 9.) [[arománok|aromán]] politikai vezető volt Görögországban, az I. és a II. világháború idején. [[1941]]-[[1942|42]] között I. Alkibiádész néven a [[Pindoszi Fejedelemség]] uralkodója volt.
A [[Pindosz]] hegységben található aromán (cincár) faluból, Szamarinából származott, itt végezte alapfokú tanulmányait a helyi román iskolában. [[Szaloniki]]ben végezte a görög nyelvű gimnáziumot. [[1912]]-ben sok arománhoz hasonlóan kivándorolt [[Románia|Romániába]]. [[Bukarest]]ben, a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát.
7 ⟶ 6 sor:
Az olasz csapatok kivonulása után előbb az albániai [[Saranda|Sarandá]]ba menekült, majd Rómába ment, ahol megismerkedett [[Benito Mussolini]] [[fasizmus|fasiszta]] mozgalmával. Az olaszországi román követségtől román útlevelet kapott, majd visszatért Görögországba, ahol [[1927]]-ben amnesztiában részesült. [[Athén]]ben a román olajtársaság alelnöke lett.
Athéni évei alatt kapcsolatot tartott fenn a [[Rodosz (sziget)|rodoszi]] olasz hatóságokkal, ami miatt [[
Mikor [[1940]] októberében kitört az olasz-görög háború, Diamandi tolmácsként szolgált [[Alfredo Guzzoni]] tábornok mellett. [[1941]]-ben aromán értelmiségiek, mindenekelőtt [[
A Pindoszi Fejedelemség létrejötte kedvező fogadtatásban részesült az arománok többsége részéről, és a helyi macedónok és zsidók is támogatták I. Alkibiádészt, de görögellenes politikája fokozta a kommunista partizánok ellenállását, és az olaszok is elégedetlenek voltak a herceg tevékenységével. Az egyre kaotikusabbá váló helyzet miatt Diamandi lemondott a trónról, s Romániába távozott. Később ez utóbbi ország [[vlora]]i konzulja lett.
I. Alkibiádész utódja 1942 júniusában
Diamandi a háború vége felé Romániába menekült, ahol a kommunista román rendőrség 1948. február 21-én letartóztatta, s néhány hónap múlva a bukaresti rendőrprefektúrán meghalt a vizsgálat alatti verések következtében.
|