„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

zöld link kékre
a (clean up, replaced: Német-Római Birodalom → Német-római Birodalom (3) AWB)
(zöld link kékre)
A 13. század végére kialakult a [[köznemesség]] és a papság rendje, amelyek felsorakoztak a királyi hatalom mögött, és 1298-ban elrendelték az országgyűlés összehívását, azonban erejük kevésnek bizonyult egy működő rendi állam létrehozásához.<ref name = "Száray V. 76-77">{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 76-77}}</ref>
 
Az Anjouk korában megindult Magyarországon a városfejlődés, amely [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] uralkodásának idejére elvezetett egy immár említésre méltó polgári réteg létrejöttéhez, amelyet Zsigmond ki is használt a rendiség megerősítésére. Városi jogokat adományozott, függetlenítette őket a földesurak bíráskodásától, egységes fellebbviteli fórumot hozott létre számukra, a [[tárnoki szék]]et. Emellett képviselőiket is meghívta tanácskozásaikra. A városi polgárság igazi renddé válását azonban ekkor még akadályozta annak alacsony száma és a városok területi szövetségeinek szembenállása.<ref name = "Száray V. 98-100">{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 98-100}}</ref> Erősítette a vármegyerendszert, és az egyház erejére is támaszkodva<ref group ="jegyzet">Ennek részeként megadóztatta az egyházi jövedelmeket is, és üresen hagyott több főpapi hivatalt. (lásd {{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 98}})</ref> rendi jellegű államot hozott létre, amely átvészelte a Zsigmond halálát követő kaotikus időket is, fenntartva az ország működését.<ref>{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 108}}</ref>
 
Magyarországon a [[15. század]] végére három rend alakult ki, az elvileg egységes nemesi rend szétszakadásával a 16. századra négy rend jött létre, amelyek [[1848]]-ig fennmaradtak. Ezek a következők voltak:<ref name = "BH rend"/>
 
=== Rendi fejlődés Angliában ===
A főnemesség 1215-ben a Magna Carta Libertatum (A nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítette az uralkodót (Földnélküli Jánost). A charta a főnemesség a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, s felruházta őket az ellenállás jogával. A király ez után nem vethetett ki adót a királyi tanács beleegyezése nélkül. Amikor a király - megsértve a chartát - önkényesen adót vetett ki, a főnemeségfőnemesség fellázadt (1264) és közösen lépett fel az uralkodóval szemben. Összehívták a parlamentet, amely a kis létszámú tanácskozó testület volt a király mellett. Most azonban valamennyi főnemes, valamint a lovagok és a polgárok választott képviselői meghívót kaptak. A XIII. század végére megerősödött a királyi hatalom korlátozásának a gondolata. Az érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. Amikor I. Edwardnak amikor pénzre volt szüksége Wales és Skócia meghódításához összehívta a parlamentet (1295). Ettől kezdve az uralkodó Angliát a rendekkel együtt irányította kialakult a rendi monarchia.
 
=== Rendi fejlődés Franciaországban ===