Wikipédia

„Zrínyi Péter” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ki volt?
1. sor:
[[Fájl:Zrínyi Péter Widemann.jpg|bélyegkép|Zrínyi Péter portréja, 1650]]
[[Fájl:Madarász - Zrínyi és Frangepán.jpg|jobbra|bélyegkép|Zrínyi Péter és [[Frangepán Ferenc Kristóf]] ([[Madarász Viktor]] festménye)]]
'''Zrínyi Péter''' (horvátul: Petar Zrinski) ([[Vrbovec|Verbovec]], [[1621]]. [[június 6.]] – [[Bécsújhely]], [[1671]]. [[április 30.]]) [[horvát bán]], a [[Wesselényi-összeesküvés]] résztvevője.
 
== Életrajza ==
14. sor:
Alig ért [[Bécs]]be, újból visszahelyezték méltóságaiba és sürgősen [[Horvátország]]ba küldték, mert híre jött annak, hogy a törökök ismét kezdenek beözönleni a határokon. Zrínyi [[1658]] novemberében megverte a törököt Berlognál és Perusicánál, [[1659]]-ben pedig Zenggnél. [[1661]]-ben megfosztották a fontos zenggi kapitányságtól és ogulini és primorjei generális lett. Bátyja, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] halála után [[1665]] januárjában bánná nevezték ki. Nagy buzgalommal hozzáfogott állása sokoldalú kötelességeinek teljesítéséhez, de emellett időt talált arra is, hogy Zrínyi Miklós eposzát, a ''„[[Szigeti veszedelem|Szigeti veszedelmet]]”'' lefordítsa [[horvát nyelv]]re. Munkája azonban tulajdonképen nem fordítás, hanem körülíró átdolgozás. A munkát kétszer fordította le, először [[1660]]-ban, másodszor [[1666]]-ban, de bármelyiket tekintjük, szembetűnik, hogy nem művészi célok vezették, mert költői tehetsége kevés volt, hanem bántotta az, hogy Zrínyi Miklós nem horvátul írt.
 
Katalin rábírta férjét, hogy szövetségre lépjen a magyar elégedetlenekkel. Erre kedvező alkalmul kínálkozott legidősebb lányuknak, [[Zrínyi Ilona|Zrínyi Ilonának]] ''[[I. Rákóczi Ferenc|Rákóczi Ferenccel]]'' való eljegyzési ünnepe. Zrínyi [[1666]]. [[október 6.|október 6-án]] találkozott [[Wesselényi Ferenc|Wesselényi]] [[nádor]]ral, Lippay primássalprímással és [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenccel]], velük a német kormány ellen titkos szövetségre lépett és letette kezükbe a hűség és titoktartás esküjét (lásd: [[Wesselényi-összeesküvés]]). Bécsben az udvar megrémült, és az összeesküvők ügyének elintézését egy külön bizottságra bízta, amelynek elnöke [[Lobkowitz Vencel Ferenc|Lobkowitz herceg]] miniszter volt. A bizottság úgy döntött, hogy Zrínyit ''Borkovics'' révén tőrbe csalják. Egyúttal Spankau báró generálist arra utasították, hogy 6000 emberrel foglalja el Csáktornyát és Légrádot. Zrínyi és [[Frangepán Ferenc Kristóf]] elhatározták, hogy egyenesen Bécsbe mennek, és kegyelemre megadják magukat, annál is inkább, mert Borkovics és Forstelli olyan ígéretet hoztak magukkal, hogy semmi bántódásuk nem lesz, ha megadják magukat, hiszen Zrínyi fia, [[Zrínyi János|János]] túszként már Bécsben volt.
 
[[Fájl:Petru Zrinskom i Krsti Frankopanu odrubljene su glave u Beckom Novom Mjestu 30.4.1671. god.jpg|250px|bélyegkép|Zrínyi és Frangepán kivégzése Bécsújhelyen]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zrínyi_Péter”