„Mikekarácsonyfa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítások. a novai plébánia szövege sokkal jobb és pontosabb, mint a községi önkormányzaté, az utóbbi maszatos nagyon. a Cserta patak konkrétan a két falu(rész) között folyik |
tagolás, pontosítás, még forrás |
||
20. sor:
== Fekvése ==
A település a [[75-ös főút (Magyarország)|75-ös főútvonal]] közelében, [[Rédics]]től 22, [[Zalaegerszeg]]től 34 kilométerre található. A falu a [[Göcsej]] tájegységhez tartozik, négy kilométerre található innen a Göcsej központjának számító [[Nova (település)|Nova]]. A falut lankás dombok veszik körül, a környéken sok az erdő.<ref>{{citeweb|url=http://www.mikekaracsonyfa.hu/foeldrajz.html|title=A település földrajza|work=Mikekarácsonyfa honlapja|accessdate=2012-1-1}}</ref>
== Története ==
A mai Mikekarácsonyfa két település, '''Mikefa''' és '''Karácsonyfa''' egyesítéséből jött létre [[1941]]-ben
Karácsonyfa a források szerint 1394-ben a [[Veszprémi főegyházmegye|veszprémi püspökséghez]] tartozott, 1778-ban viszont a [[Szombathelyi egyházmegye|szombathelyi püspökség]] tulajdonába került.<ref name="Történet"/> A [[Török hódoltság|török időkből]] származó iratokból kiderül, hogy a falu [[jobbágy]]ai sokat szenvedtek a [[szécsisziget]]i várkapitánytól. Előfordult, hogy három hétig tartott fogságban karácsonyfai lakosokat, mert nem akartak palánkfát hordani a várhoz.<ref name="Történet2"/> Mikefán a 16. században több nemesi família is élt, például a Czigány, a Geráth, a Garázda és a Lóránt család.<ref name="Történet"/><ref name="Történet2"/>
27 ⟶ 28 sor:
A két településről összesen tizenöten vettek részt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]]. Az ezt követő évtizedek fontos eseménye volt, hogy Mikefán 1895-ben megkezdte működését az első iskola, egy tanítóval. A falunak nagy jelentőséget adott a közeli [[Cserta|Csertán]] épült vízimalom, mert itt őrölték a szomszédos falvak gabonáját.<ref name="Történet2"/>
A polgári közigazgatás korában, a kiegyezés utáni időktől 1950-ig Karácsonyfa és Mikefa egyaránt a novai körjegyzőséghez tartozott, ugyanott vezették anyakönyvüket is az állami [[anyakönyv|anyakönyvezés]] bevezetésétől (1895). A [[második világháború]]ban több falubeli is életét vesztette. Karácsonyfa és Mikefa
1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor az ország legtöbb községéhez hasonlóan Mikekarácsonyfán is önálló községi tanács alakult. Ez 1970-ig működött, attól kezdve a tanácsrendszer megszűnéséig Novával és Barlahidával közös tanácsa volt a falunak, 1990-ben önálló önkormányzat jött létre minden községben, és Mikekarácsonyfa a következő tíz évben ismét önálló közigazgatással rendelkezett, 2000-től azonban Barlahidával körjegyzőséget alkot, ottani székhellyel. A népesség a legtöbb Zala megyei faluhoz hasonlóan csökkent az elmúlt évek során, bár a betelepülők száma is egyre nagyobb. Ma közel 300 fő él a községben.<ref name="Történet"/> == Nevezetességei ==
|