|
A kormány még működése elején fogadta el az új választójogi törvényt, melynek értelmében újra titkosították a választást, viszont tovább emelték a műveltségi és vagyoni [[cenzus]]t, amelynek értelmében mintegy 300 000-el csökkent a választók száma.
A különböző szociális törvényeket követően vezették be az iparban, kereskedelemben, bányászatban és kohászatban dolgozók családi pótlékát, gyerkenkéntgyermekenként 14 éves korig havi 5 pengőt. Javult a közalkalmazottak fizetése és a nyugdíjak értéke. Csökkent a munkanélküliség és nőtt a keresetek vásárlóértéke.
A kormány eleinte a [[szélsőjobboldal]]i pártokkal is keményen fellépett. A [[Nyilaskeresztes Párt]] vezérét, [[Szálasi Ferenc]]et letartóztatták és 3 év fegyházra ítélték. [[1938]]. [[május 29.|május 29]]-én rendeletet adtak ki, amelyben megtíltottákmegtiltották a közalkalmazottak számára, hogy akár [[szélsőjobboldal]]i, akár [[baloldal]]i pártba belépjenek. [[1938]] végén azonban Imrédy gyökeresen változtatott politikáján és a diktatúra bevezetésére tett kísérletet, amiért nemcsak politikustársaival, hanem [[Horthy Miklós|Horthy]]val is rossz viszonyba került. Megígérte a földreform végrehajtását, ugyanakkor egy új, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását is megígérte. Megalakította a [[Magyar Élet Mozgalom|Magyar Élet Mozgalmat]], amelyben igyekezett minden szalonképes szélsőjobboldali mozgalmat egyesíteni, a nyilasokon kívül. Ezt követően maga a parlament szegült szembe Imrédy törekvéseivel. Amikor Imrédy javaslatot terjesztett elő a házszabály módosításáról, a képviselők leszavazták. Imrédy benyújtotta lemondását, de a kormányzó ekkor még politikai okokból nem fogadta ezt el.
== Külpolitikája ==
Az első fontos külpolitikai esemény [[Horthy Miklós]], [[Imrédy Béla]], [[Kánya Kálmán]] külügyminiszter és [[Rátz Jenő]] honvédelmi miniszter [[Berlin]]be látogatása volt. ezt követte a [[bledi konferencia]] a [[Kisantant]]tal, amelyen a Kisantant államai elfogadták Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, de csak azzal a feltétellel, hogy ez nem az ország szomszédainak róvására fog történni. Cserében a kisantant államai javítottak egy keveset a magyar kisebbség viszonyain.
[[1938]]. [[szeptember 29.|szeptember 29]]-én, a [[müncheni konferenciaegyezmény|müncheni konferencián]] [[Adolf Hitler|Hitler]] keresztülvitte [[Csehszlovákia]] németlakta területeinek [[Harmadik Birodalom|Németországhoz]] csatolását. Az ország meggyengítése érdekében Hitler követelte a lengyel és magyar területi igények kielégítését is. Csehszlovákia át is adta Lengyelországnak [[Teschen]] várost és környékét, Magyarország számára a [[komáromi tárgyalások]]on azonban csak legfeljebb a magyar többségű települések autonomiájátautonómiáját ígérte meg. Magyarország erre német-olasz döntőbírskodástdöntőbíráskodást kért. A német-olasznémet–olasz döntőbíróság [[november 2.|november 2]]-án hirdette ki az [[bécsi döntések|első bécsi döntést]], melynek értelmében a [[Felvidék]] déli része visszakerült Magyarországhoz.
[[1938]]. [[december 10.|december 10]]-én [[Kánya Kálmán]] külügyminiszter lemondott és [[Csáky István (politikus)|Csáky István]] lett az utóda, amely a [[Tengelyhatalmak]] irányába való elköteleződést is jelentette. [[1939]]. [[január 24.|január 24]]-én Magyarország a tengelybarát államok közül elsőként csatlakozott az [[Antikominternantikomintern Paktumpaktum]]hoz. A csatlakozás következménye volt, hogy a [[Szovjetunió]] megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal.
== A bukás ==
Imrédy számára a bukás a diktatúrára való törevéstörekvés miatt elkerülhetetlen volt. Megbuktatásának módját a korábbi miniszterelnök, [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] és [[Rassay Károly]] találták ki. Nekük ugyanis sikerült bebizonyítaniuk, hogy Imrédy egyik dédanyja zsidó volt, ezért a saját csapdájába esett Imrédy kénytelen volt lemondani, [[február 15.|február 15]]-én. Lemondását követően megszűnt a kormány is.
== A kormány tagjai ==
|
