„Shapley–Curtis-vita” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A csillagászatban '''Shapley–Curtis-vita''' néven ismert, nyilvánosság előtt tartott, és a tudomány fejlődésére nagy hatással lévő vita [[Harlow Shapley]] és [[Heber Curtis]] csillagászok, illetve az általuk megtestesített elméletek között zajlott a [[spirálgalaxis]]ok, illetve „ködök” távolságáról és a világegyetem méretéről.
 
1920 körül éles vita tárgya volt a csillagászok között, hogy más [[galaxis]]ok a [[Tejútrendszer]]en belül, vagy kívül vannak-e. Az alapkérdés az volt, hogy a távcsövekben ködnek látszó foltok vajon viszonylag kis méretűek és közel, a mi galaxisunkban vannak-e, vagy ezek nagy távolságban lévő független galaxisok?
 
A vitára 1920. április 26-án került sor a [[Smithsonian Intézet]] ''Spencer Baird'' előadóteremében. A megbeszélést az Amerikai Tudományos Akadémia rendezte.<!-- a társaság nevének utána kell nézni, hogy biztos legyen -->
A két csillagász a nap folyamán független elemzéseket mutatott be „a világegyetem mérete” témában, majd este megbeszéléseket tartottak. A „nagy vita” elnevezés (ahogy angolul nevezik: „Great Debate”) két írásból született, amiket Shapley és Curtis „az amerikai nemzeti kutatási tanács” 1921. év májusi ''Értesítő''-jében jelentetett meg. Mindkét írás tartalmazta az ellenérveket is, amik az 1920-as találkozáson elhangzottak.
 
Shapley amellett érvelt, hogy a [[Tejútrendszer]] alkotja a teljes univerzumot. Úgy gondolta, hogy az [[Androméda-galaxis]] és a [[spirálgalaxis|spirálköd]]ök a Tejút részei. Feltételezését azzal a számadattal támasztotta alá, hogy ha az ''Androméda-köd'' nem része a Tejútrendszernek, akkor irdatlan távolságban kellkellene lennie, legalább 10<sup>8</sup> [[fényév]]re.
 
[[Adriaan van Maanen]], jól ismert és tisztelt csillagász Shapley feltételezését támasztotta alá. Ő arról számolt be, hogy megfigyelte a [[Messier 101|Szélkerék-Galaxis]] spirálkarjának forgását. Ha a ''Szélkerék-Galaxis'' egy távoli galaxis, akkor a forgás sebesség megközelítette vagy meghaladta volna a [[fénysebesség]]et, amiről abban az időben már ismert volt, hogy az [[általános relativitáselmélet]] szerint nem léphető túl. Ugyancsak bizonyítéknak számított egy nova, amit az Androméda-ködben figyelt meg, ami átmenetileg fényesebb volt, mint a galaxis magja, ez pedig olyan energia felszabadulását jelentette, ami elképzelhetetlen volt. Vagyis a novának és az Androméda-ködnek is közelebb, a Tejúton belül kell lennie.
-----
He could back up this claim by citing relative sizes—if Andromeda was not part of the Milky Way, then its distance must have been on the order of 10<sup>8</sup> [[light years]]—a span most [[astronomy|astronomers]] would not accept. [[Adriaan van Maanen]] was also providing evidence to Shapley's argument. Van Maanen was a well-respected astronomer of the time who claimed he had observed the [[Pinwheel Galaxy]] rotating. If the [[Pinwheel Galaxy]] were in fact a distinct galaxy and could be observed to be rotating on a timescale of years, its orbital velocity would be enormous and there would clearly be a violation of the universal speed limit, the [[speed of light]]. Also used to back up his claims was the observation of a [[nova]] in the Andromeda galaxy that had temporarily outshone the nucleus of the galaxy itself, a seemingly absurd amount of energy for a normal nova. Thus, the nova and the galaxy itself must be within our own galaxy since, if Andromeda were a galaxy in its own right, the nova would have had to have been unthinkably bright in order to be seen from so far away.
 
-----
Curtis on the other side contended that Andromeda and other such nebulae were separate galaxies, or "[[Island universe]]s" (a term invented by the philosopher [[Immanuel Kant]], who also believed that the spiral nebulae were extragalactic.). He showed that there were more [[nova]]e in Andromeda than in the Milky Way. From this he could ask why there were more novae in one small section of the galaxy than the other sections of the galaxy, if Andromeda was not a separate galaxy but simply a nebula within our galaxy. This led to supporting Andromeda as a separate galaxy with its own signature age and rate of [[nova]]e occurrences. He also cited dark lanes present in other galaxies similar to the dust clouds found in our own galaxy and massive [[doppler shift]]s found in other galaxies.
 
}}</ref>
-----
1920 körül éles vita tárgya volt a csillagászok között, hogy más [[galaxis]]ok a [[Tejútrendszer]]en belül, vagy kívül vannak-e. A kisebb távolság mellett érvelők szerint ha kívül vannak, akkor az [[Androméda-galaxis]] távolsága a 10<sup>8</sup> [[fényév]] nagyságrendjébe esne, és a csillagászok ezt az óriási távolságot nem fogadták el. A [[Messier 101|Szélkerék-Galaxis]] spirálkarjának forgási sebessége megközelítette vagy meghaladta volna a [[fénysebesség]]et, amiről abban az időben már ismert volt, hogy nem léphető túl.
 
Az ellentábor rámutatott, hogy az [[Androméda-galaxis|Andromédában]] több [[nóva]] van, mint a Tejútrendszerben (ami ellentmondás, ha az Androméda a Tejútrendszeren belül lenne). A forgási sebesség meghatározásában kételkedtek (ez valóban téves adat volt, a Szélkerék-Galaxis forgása egy emberöltőn belül nem észlelhető).