„Shapley–Curtis-vita” változatai közötti eltérés

korr
(fordítás kész)
(korr)
Shapley amellett érvelt, hogy a [[Tejútrendszer]] alkotja a teljes univerzumot. Úgy gondolta, hogy az [[Androméda-galaxis]] és a [[spirálgalaxis|spirálköd]]ök a Tejút részei. Feltételezését azzal a számadattal támasztotta alá, hogy ha az ''Androméda-köd'' nem része a Tejútrendszernek, akkor irdatlan távolságban kellene lennie, legalább 10<sup>8</sup> [[fényév]]re.
 
[[Adriaan van Maanen]], jól ismert és tisztelt csillagász Shapley feltételezését támasztotta alá. Ő arról számolt be, hogy megfigyelte a [[Messier 101|Szélkerék-Galaxisgalaxis]] spirálkarjának forgását. Ha a ''Szélkerék-Galaxisgalaxis'' egy távoli galaxis, akkor a forgási sebesség megközelítette vagy meghaladta volna a [[fénysebesség]]et, amiről abban az időben már ismert volt, hogy az [[általános relativitáselmélet]] szerint nem léphető túl. Ugyancsak bizonyítéknak számított egy [[nóva]], amit az Androméda-ködben figyelt meg, ami átmenetileg fényesebb volt, mint a galaxis magja, ez pedig akkora energiamennyiség felszabadulását jelentette, ami elképzelhetetlen lett volna. Vagyis a nóvának és az Androméda-ködnek is közelebb, a Tejúton belül kellett lennie.
 
Curtis álláspontja ezekkel szemben az volt, hogy az [[Androméda-galaxis]] és a [[spirálgalaxis|spirálköd]]ök is önálló, távoli galaxisok ([[Immanuel Kant]] filozófus szavaival „sziget univerzumok”). Curtis rámutatott, hogy az [[Androméda-galaxis|Andromédában]] több [[nóva]] van, mint a Tejútrendszerben (ami ellentmondás, ha az Androméda a Tejútrendszeren belül lenne). A forgási sebesség meghatározásában kételkedtek (ez valóban téves adat volt).
 
==A vita után==