A lap 2012. január 4., 15:31-kori változata

Európai Zöld Öv (European Green Belt) egy természetvédelmi kezdeményezés, mely során a hidegháborúban kialakult, nagyjából természet közeli állapotában megmaradt határsávot szeretnék megőrizni a néhai vasfüggöny mentén, mely keresztül szeli Európat. Ez a Zöld Öv mintegy 8500 Km hosszú és a Norvég Jeges-tengertől Törökország határán lévő Fekete-tengerig húzódik, miközben 24 európai országon halad keresztül. Koordinátora a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Létrejötte

Létrehozásának ötlete a 'Német Környezet- és Természetvédelmi Szövetségéhez (Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland – BUND) kötődik, mely Németországon belül próbálja a határmenti területeket a természetvédelem számára biztosítani. Az így kialakult 50-200 m szélességű határsáv számos veszélyeztetett faj mentsvárává vált, mivel a hidegháború idején ez a terület szinte érintetlen maradt. 2004-ben egy nemzetközi konferencián Magyarországon fektették le az Európai Zöld Öv alapjait, mégpedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság központi épületében, a sarródi Kócsagvárban. Ezen, az első sorban a Német Természetvédelmi Hivatal (Bundesamt für Naturschutz) által finanszírozott rendezvényen egy munkaprogramot dolgoztak ki, melyet az érdekcsoportok tovább fejlesztenek.

Szervezeti felépítése

Az Európai Zöld Övet három részre tagolták, hogy könnyebb legyen a koordinációja:

- Fennoskandinávia (Régiókoordinátor: Baltic Found for Nature): Norvégia, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia - Közép-Európa (Régiókoordinátor: BUND – Zöld Öv Iroda): Németország, Csehszlovákia, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország, Horvátország, Lengyelország - Balkán (Régiókoordinátor: Euronatur): Szerbia, Montenegro, Macedónia, Románia, Bulgária, Albánia, Koszovó, Görögország, Törökország

Mindegyik csoportnak megvan a saját koordinátora, aki a hatékonyabb információáramlásért, hatékony működésért, projektek kivitelezéséért, valamint Workshop-ok szervezéséért felelős. Minden ország illetékes minisztériumában kinevezésre kerül egy megbízott, mely a nemzeti aktivitások koordinációjáért felel. Ezek az úgynevezett nemzeti kapcsolattartó pontok (National Focal Point) kölcsönhatást biztosítanak a minisztérium belföldi munkája és a Zöld Öv tevékenysége között, valamit egy jó kommunikációs platformot képez. A nemzetközi kapcsolattartó pontok a régiókoordinátorral valamint a Zöld Öv titkárságával is egyeztetnek. Ezen kívül a projekthez minden csoport csatlakozhat, mely valamilyen formában érintett, mert csak így érhető el egy hatékony védelmi rendszer. Ezekhez a csoportokhoz tartoznak nemzeti és nemzetközi társadalmi szervezetek (NGO) vagy civilszervezetek, nemzeti vagy nemzetközi minisztériumok, vagy egyéb állami apparátusok, földbirtokosok és egyéb érdeklődők.

Munkaprogram

A 2004-es munkaprogram célja, hogy segítse a résztvevő országok közötti nemzetközi együttműködést, fenntartható fejlődés elvét, hozzájáruljon a Zöld Öv menti fajcsökkenés megfékezéséhez. Ennek értelmében hét olyan fő intézkedést dolgoztak ki, mely elvileg megfelel a SMART projektmenedzsment alapkövetelményeinek.

Természetvédelmi jelentősége

A veszélyeztetett fajok megóvása mellett a Zöld Öv fő célja mindenekelőtt, hogy egy akadálymentes hálózat jöjjön létre a különböző természeti területek között. Ehhez már meglévő nemzeti parkokat és más védett területeket szeretnének úgy beágyazni a Zöld Öv rendszerébe, hogy a populációk közötti génáramlás biztosított legyen, vagyis lehetővé váljon a fajok vándorlása egyik élőhelyről a másikre.

Az egyes Zöld Öv szakaszok más-más környezeti viszonyokkal rendelkeznek:

Fennoskandinávia

A Zöld Öv Fennoskandinávia szakasza az utolsó megmaradt eredeti boreális erdőket oltalmazza. Ehhez tartoznak eurázsiai tajga élőhelyek, különböző boreális zónák, répafenyők kifejezetten magas előfordulási helyei olyan vizes élőhelyek kapcsolatrendszerében, ahol a biodiverzitás alapjaiban véve kifejezetten magas. Ehhez jönnek még tengerparti szakaszok. Szarvas, farkas, barnamedve, gyűrűsfóka, valamint endemikus állatfajok egész sora éppúgy megtalálható a Zöld Öv fennoskandináviai szakasza mentén, mint különféle vándormadarak és veszélyeztetett növények.

Közép-Európa

A közép-európai szakasz többnyire intenzíven hasznosított kultúrtájon halad keresztül. Ezért is vált éppen az egykori határsáv vörös listas növény- és állatfajok százainak mentsvárává. Számos különleges madárfaj található meg itt, mint pl. a rozsdás csuk, fekete gólya, nyírfajd, lappantyúfélék vagy a tövisszúró gébics.

Balkán

A Balkán szakasz mindenekelőtt a táji sokféleségében emelkedik ki leginkább. Különösen fontos az egyes igen csak fajgazdag vizes élőhelyek összekapcsolása miatt, melyek közül természetvédelmi szempontból is különösen fontos a Duna szerepe. A Zöld Öv ezen szakaszán a legkülönfélébb tengerszintfeletti magasságok előfordulnak, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger 0 m tengerszintfeletti magasságától a Korab 2753 méteréig.

Veszélyeztetettség

A Zöld Öv állománya bizonyos tényezők által veszélyeztetett. Fennoskandináviában a fakitermelés a hidegháború óta nőtt. Bizonyos helyeken új és új építésű közlekedési infrastruktúrak szelik át a Zöld Övet. Ezen kívül nagy területeken az ipari méretű tájhasználat jelent gondot.

Irodalom

Norddeutsche Naturschutzakademie (Hrsg.): Mitteilungen aus der NNA, 1994, Heft 3. Themenschwerpunkt: Naturschutz am ehemaligen innerdeutschen Grenzstreifen. 1994, ISSN 0938-9903.

„Európai Zöld Öv” változatai közötti eltérés