„Európai Zöld Öv” változatai közötti eltérés

Az egyes Zöld Öv szakaszok más-más környezeti viszonyokkal rendelkeznek:

 

A Zöld Öv Fennoskandinávia szakasza az [[Eurázsiai–boreális flóraterület]] utolsó megmaradt eredeti erdejeit oltalmazza. Ehhez tartoznak eurázsiai tajga élőhelyek, különböző boreális zónák, [[répafenyő]]k kifejezetten magas előfordulási helyei olyan [[vizes élőhelyek]] kapcsolatrendszerében, ahol a [[biodiverzitás]] alapjaiban véve kifejezetten magas. Ehhez jönnek még tengerparti szakaszok. [[Szarvas]], [[farkas]], [[barnamedve]], [[gyűrűsfóka]], valamint [[endemikus]] állatfajok egész sora éppúgy megtalálható a Zöld Öv fennoskandináviai szakasza mentén, mint különféle [[vándormadar]]ak és veszélyeztetett növények.

 

A közép-európai szakasz többnyire intenzíven hasznosított kultúrtájon halad keresztül. Ezért is vált éppen az egykori határsáv [[vörös lista]]s növény- és állatfajok százainak mentsvárává. Számos különleges madárfaj található meg itt, mint pl. a [[rozsdás csuk]], [[fekete gólya]], [[nyírfajd]], [[lappantyúfélék]] vagy a [[tövisszúró gébics]].

 

A Balkán szakasz mindenekelőtt a táji sokféleségében emelkedik ki leginkább. Különösen fontos az egyes igen csak fajgazdag [[vizes élőhelyek]] összekapcsolása miatt, melyek közül természetvédelmi szempontból is különösen fontos a [[Duna]] szerepe. A Zöld Öv ezen szakaszán a legkülönfélébb tengerszintfeletti magasságok előfordulnak, a Fekete-tenger és az [[Adriai-tenger]] 0 m tengerszintfeletti magasságától a [[Korab]] 2753 méteréig.