„Tudor Henrik richmondi herceg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Királyi fattyúk kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel |
||
14. sor:
A király 1525. június 18-án, az egész világ előtt szerette volna elismertetni fiát, s annak későbbi, trónhoz való jogát is, ezért hivatalosan is kinevezte a gyermeket Nottingham grófjává és Richmond és Somerset hercegévé, amit Katalin igen sértő és megalázó lépésnek talált férje részéről, mivel ezzel a ceremóniával lányuk, az akkor 9 éves Mária eggyel hátrébb csúszott a trónöröklési sorban. Katalin mindigis büszke volt előkelő, királyi származására, ugyanis szülei nem mások voltak, mint [[I. Izabella kasztíliai királynő]] és [[II. Ferdinánd aragóniai király]], Spanyolország ura és úrnője, ezért rendkívül érzékenyen érintette, hogy egy egyszerű udvarhölgy fattya megelőzheti saját leányát az utódlási sorban.
Henrik, miután elindította az eljárást válása kieszközöléséhez Katalinnal, előnyös házasságot tervezett fia számára, ezért még az is megfordult a fejében, hogy leányát, Máriát adja hozzá Henry FitzRoy-hoz, hogy Henrik halála után a fiú trónigényét
1536-ban történt az is, hogy miután Henrik második feleségét, Boleyn Annát kivégezték májusban, közös lányuk, Erzsébet hercegnő minden jogát elvesztette a trónhoz, mivel apja kizárta az utódlásból, s törvénytelen gyermeknek nyilvánította. (A Katalintól való válása után Mária hercegnő is fattyúnak számított egész addig, amíg a király 1542-ben hivatalosan is vissza nem helyezte őt és Erzsébetet az öröklési rendbe az akkori királyné, Parr Katalin nyomásának engedve. Onnantól kezdve Edward természetesen megmaradt az utódlás első helyén, ám Henrik végrendeletében kikötötte, ha fia gyermektelenül hal meg, akkor a korona Máriáé lesz, s ha neki sem születik örököse, akkor őt Erzsébet követi a trónon.)
|