„Árstabilitás” változatai közötti eltérés

„Az árstabilitást általában egy alacsony, de nem zérus inflációs szintben határozzák meg, amit a lefelé irányuló nominális merevségek, a [[Defláció (közgazdaság)|defláció]] veszélye, a pozitív nominális kamat szükségessége és a fogyasztóiár-indexben lévő [[statisztika]]i mérési hibák magyaráznak. E megfontolások alapján a fejlett országokban jellemzően 2–2,5 % körül definiálják az árstabilitást, az [[Európai Központi Bank]] pedig »2 % alatti de ahhoz közeli« értékben határozza meg” – írja honlapján a [[Magyar Nemzeti Bank]]. [http://www.mnb.hu/Engine.aspx?page=mnbhu_monetarispolitika&ContentID=7148]

Az MNB közgazdászainak legfrissebb számításai szerint [http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_hattertanulmany&ContentID=2975] az árstabilitási szint Magyarországon hosszú távon 2,3–3,2 % között határozható meg, ami magasabb, mint az eurózóna árstabilitási szintje, mivel a magyar gazdaság felzárkózási folyamatai magasabb árnövekedést tartanak fenn.

Ezekkel a számításokkal összhangban a kormány és az MNB [[2005]]-ben 3 %-os átlagos áremelkedésben határozta meg az ország és az MNB középtávú inflációs célját, mely [[2007]]-től érvényes.