Wikipédia

„Holodomor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
46 944 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő eltávolítása: mk:Гладомор
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
13. sor:
A holodomor okait részben a szovjet felülről szervezett társadalmi forradalom sajátosságai magyarázzák. Az [[1920-as évek]]ben az újonnan született Szovjetuniónak a széthúzó erők kavalkádjával kellett szembenéznie. A szovjet birodalomban élő népek szimpátiáját az új kommunista hatalom olyan etnikai politikával próbálta megnyerni, amely a szovjetköztársaságok [[címzetes nemzetei]] képviselőit, illetve a közigazgatás minden szintjén a nemzeti kisebbségeket segítette. Ukrajnában, sőt más tagköztársaságok ukránok lakta területein is, a szovjet [[korenizáció]]s politika helyi változatává az [[ukránosítás]] vált. Ez az évtized az ukrán nemzeti kultúra és öntudat felívelését hozta. Az [[1930-as évek]]re ez a folyamat a szovjet rezsim számára egyre riasztóbb méreteket öltött, és attól kezdtek el tartani, hogy a nemzeti kötelék erősebbnek bizonyulhat a kommunista ideológiához (illetve a szovjet birodalomhoz) való ragaszkodásnál. Az ukránosítási politikának ezért hirtelen véget vetettek, a helyébe [[oroszosítás]]i politikát állítottak, ami az ukránok lakta területeken jelentős szociális, kulturális és politikai [[konfliktus]]okhoz vezetett.
 
Nagyjából ugyanekkor gyorsították fel a [[mezőgazdaság]]ban a [[kollektivizálás]] politikáját. [[1932]] elejére már a gazdaságok 69 %-át kollektivizálták. Voltak a Szovjetuniónak olyan területei, ahol a kollektivizálás ennél is előrébb haladt, a kampány mégis az ukrán mezőgazdaságot érintette a legkomolyabban. A vidéki népesség körében rendkívül népszerűtlen volt: amíg nem volt kötelező belépni a [[termelőszövetkezet]]ekbe, alig csatlakozott valaki. A szovjet rezsim ezért egyre fokozódó nyomást helyezett a parasztokra. A folyamat felgyorsítására [[1929]]-ben és [[1930]]-ban szovjet hivatalnokok tízezreit küldték vidékre.
 
Ekkortájt küldték vidékre a téeszek működtetéséhez a [[Huszonötezrek]]et, az elkötelezetten bolsevik ipari munkások légióját. Ugyanakkor a kollektivizálás ellen növekvő passzív és aktív ellenállás letörésére meghirdették a „kuláktalanítást”. Letartóztatták, majd az [[Urál-hegység]]be és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]] telepítették ki a [[kulák]]okat (például famunkásnak), azokat a parasztokat, akiket azzal vádoltak meg, hogy jómódúak, gabonát rejtegetnek, a rendszer ellenségei stb. Valójában így félemlítették meg mindazokat, akik ellenezték a szövetkezetesítést. Egyes adatok szerint a kuláküldözés [[1930]]-ban és [[1931]]-ben a teljes ukrán lakosság egy százalékát, mintegy 300 ezer főt érintett, ami a Szovjetuniószerte kitelepített 1,8 millió „kulák” mintegy 15 %-át tette ki.
 
A kollektivizálás mindenhol negatívan érintette a mezőgazdasági termelést, különösen Ukrajnában, ahonnan a század elején például az Orosz Birodalom teljes búzatermésének több, mint fele származott. [[1932]]-re például az volt a terv, hogy 90,7 millió tonna gabonát termelnek, amiből 29,5 millió tonnát gyűjt be az állam. A termés valójában katasztrofális, 55-60 millió tonna lett és az állam végül csak 18,5 millió tonnát tudott begyűjteni, az [[1930]]-as és [[1931]]-es mintegy 22 millió tonnával szemben.<ref name=DW448>Davies and Wheactroft, p. 448</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor”