Főmenü megnyitása

Módosítások

a
[[Fájl:Merval részvényindex 1998 01 01 2004 10 5.png|400px|bélyegkép|A Merval részvényindex és átlagának mozgása (1998.01.01.–2004.10.05.)]]
 
Az év közepe után megjelentek a lábadozás első jelei a gazdaságban.<ref name="Klein58">{{opcit|n=Klein Hajnalka |c= |k= |f= |sz=|o=58}}</ref> A dollár értéke 3,60 és 3,70 peso közötti sávban maradt, ami a vállalkozói tervekben valamivel több biztonságot hozott. 2002 végén határozott gazdasági fejlődés állt be, világosan megmutatkoztak a leértékelés pozitív oldalai (versenyképes világpiaci árak). 2003 elején a Corralito, a Corralón, az időközben az adósságjegyek bázisán keletkező pénzhelyettesítők (például a LECOP) ideje befejeződött (ezek eltüntetésével), ami beindította a fogyasztást. Duhalde elnök mégis új választásokat hirdetett ki, hogy így adjon az állami intézményeknek legitimitást. 2003 májusában [[Néstor Kirchner]], a [[Peronista Párt]] balszárnyához tartozó politikus nyerte meg az elnökválasztást, miután vetélytársa, [[Carlos Menem]] a második fordulóban már nem tudta kihívni őt. Kirchner imázsa a „cselekvő ember imázsa” lett, de ennek ellenére megtartotta elődje gazdaságpolitikai irányvonalát. A gazdasági növekedés állandó maradt, és 2003 januárjában elérte a 8,9 %-ot.
 
=== További fejlődés ===
=== A vásárlóerő visszaesése, a középosztály összezsugorodása ===
A 2002 év eleji pénzleértékelés legközvetlenebb kihatással a peso vásárlóerejére volt. 2002-ben az infláció indexe elérte a 41%-ot (a fogyasztói árindex spanyol rövidítése: IPC). Mivel ezt a bérek növekedése nem, vagy csak igen korlátozott mértékben követte, ezért a reálbérek színvonala 23,2%-kal süllyedt.<ref name="crisis1">{{cite web| url = http://www.agendaestrategica.com.ar/EstrategiaDetalles.asp?IdMaterial=569| title = Az argentin gazdaság válsága: okok és következmények (La crísis argentina: causas y remedios)| accessdate = 2011-09-20 | author = Jim Saxton (New Jersey szenátora, az USA Közgazdasági Bizottságának alelnöke)| format = html| publisher = Agenda Estrategia| language = spanyol}}</ref>
A következő években az inflációs index továbbra is magas volt (évenkénti összehasonlításban 6 és 16 % közötti), mégis a [[Konjunktúra|konjunkturális]] fellendülés elég erős bérnövekedést tett lehetővé ahhoz, hogy a reálbér 2005-ben ismét elérje a 2000-évi színvonalat. A fizetőeszköz vásárlóerejében megjelenő veszteség különösen a középső társadalmi rétegeket sújtotta. Ezek korábban, az 1990-es években, viszonylag magas életszínvonalat értek el. Most egy részük a szegénységkvóta alá került (nevük spanyolul nuevos pobres = „új szegények”). A felső rétegek vesztesége nem volt ilyen magas, mivel ők vagyonukat eleve dollárban tartották, és a bérüket is gyakran dollárban kapták meg.
 
=== A szegénység és az alultápláltság növekedése ===
2002 közepére a népesség 27,5%-ának nem volt elegendő jövedelme ahhoz, hogy az alapvető élelmezési cikkek iránti szükségletét fedezze (a helyi Statisztikai Hivatal, az INDEC adatközlése). Ennek a népességhányadnak az argentin a neve ''tasa de indigencia'' (a nyomor hányada).
Ez bár nem jelenti azt, hogy a népességnek ekkora része éhezett, mivel a megfelelő élelmiszereket tartalmazó árukosár nem az abszolút minimum kalóriaszükségletet fedi le, hanem azt az átlagos fogyasztást képviselő árukosarat jelenti, amely 1986-ban a népességnek a legszegényebb alsó ötöde feletti egyötöde fogyasztási színvonalának felel meg.<ref group = "j">Az INDEC (Stat.Hiv. a népességet ötödökre, illetve tizedekre osztja fel jövedelem szerint, közelebbit lásd ![http://www.indec.gov.ar Argentin Stat. Hiv.]</ref>
Ehhez jön még számos segélyprogram az államtól és nem kormányzati segélyszervezetektől. Mégis különösen a gyermekek esetében egyes tartományokban megnövekedett az alultápláltság, a legsúlyosabban ez [[Tucumán]] tartományt érintette, itt 2002-ben az öt évnél fiatalabb gyermekeknek több mint 20%-a nem érte el a megkívánt minimális testsúlyt. A válság mélypontja után a szegénységi hányad lassan, de folyamatosan csökkent, 2006 második felében 26,9%-ra, a nyomorban élők hányada ekkor 8,7 % volt.<ref name="indec">Daten: [http://www.indec.gov.ar Website] des INDEC</ref>
 
=== A szociális mutatók nem javultak ===
148 742

szerkesztés