„Maghasadás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ne:नाभिकीय विखण्डन |
a Helyesírási javítások (2/b csoport: százalékok és mértékegységek toldalékolása, % tapad) kézi ellenőrzéssel (A cikk általános helyesírási ellenőrzésre szorul!) |
||
1. sor:
{{korr}}{{lektor}}
[[Fájl:Nuclear fission.svg|thumb|left|150px|]]
A '''maghasadás''' '''(fisszió)''' során egy [[atommag]] két vagy több kisebb magra szakad. A maghasadást [[gamma-sugárzás|gamma-]], valamint [[neutron]]sugárzás is kísérheti. A nehéz elemek maghasadása [[exoterm]] folyamat, melynek során nagy mennyiségű energia szabadul fel [[elektromágneses sugárzás]] és a hasadványok mozgási energiájának formájában. Ahhoz, hogy a maghasadás során energia szabaduljon fel, a termékmagok kötési energiájának nagyobbnak kell lennie, mint a kiindulási mag kötési energiája. A maghasadás az elemátalakulás ([[transzmutáció (kémia)|transzmutáció]]) egyik lehetséges módja, mivel a folyamat végén kapott hasadványmagok nem azonosak az eredeti kémiai elemmel.
32. sor:
Több nehéz elem, mint például az Urán, [[Tórium]] és [[Plutónium]], keresztül megy mindkét maghasadáson, az egyik alakja a radioaktív bomlás, amely maghasadást okoz, és a másodlagos a nukleáris reakció alak. Amikor az elemi (elsődleges, szerves) [[izotóp]] összeütközik egy [[neutron]]nal, maghasadást idéz elő, melyeket maghasadásképeseknek nevezik; és azok az izotópok melyek egy [[hő]]-neutronnal ütköznek össze, szintén hasadó anyagnak nevezik. Néhány különösen hasadó és könnyen kapható izotópot ( mint például a 235-ös U és 239-es Pu) üzemanyagoknak nevezik, mert fenntartanak egy [[láncreakció]]t és elég nagy mennyiségben lehet őket megtalálni , amelyek hasznosak lehetnek.
Az összes hasadó képességű izotópok, keresztül mennek a spontán maghasadáson, melyek a független neutront nukleáris üzemanyag ként bocsátják ki. Ezek a neutronok gyorsan elpárolognak az [[üzemanyag]]ból, független neutronná válva, és egy 15 perces átlag után meg proton és béta részecskékre bomlanak fel. Viszont a neutronok, majdnem mindig összeütköznek és ez által elnyelnek egyéb szomszédságban levő [[atommag]]ot ( maghasadáson keresztül osztódott új neutron 7%
Egy sorozatot, amely fenntart egy nukleáris láncreakciót, kritikus sorozatnak nevezzük vagy ha a sorozat teljesen nukleáris üzemanyagból áll, akkor kritikus, válságos tömegnek nevezzük. A ''kritiku'' szó egy fordulóponttal azonosítható az üzemanyagban a különböző egyenletekben irányított független neutronok számával: ha kevesebb kritikus tömeg van jelen, akkor a neutronok összege [[radioaktív]] bomlást idéz elő, de ha több kritikus tömeg van jelen, mint a neutronok tömege, akkor ezek szabályozottak a láncreakció fizikája által. A valóságos tömege egy nukleáris üzemanyag kritikus tömegének, függ a környező anyagoktól és a geometriától.
| |||