Édesanyja az [[albis]]i születésű Irinyi AntóniaViktória. Görög katolikus lelkészi családban született. A középiskolát Nagyváradon végezte a premontrei gimnáziumban, majd [[1851]]-től jogot tanult a [[budapest]]i egyetemen. Letette ugyan az ügyvédi vizsgát, de hamar az irodalom felé fordult. Első irodalmi próbálkozásai a ''Federațiunea'' (Szövetség) című lapban jelentek meg, majd a ''Concordia'' című politikai lapba írt tárcákat. [[1865]] júniusában irodalmi lapot indított ''[[Familia]]'' (A család) címmel, melynek programja a román kultúra erdélyi terjesztése volt. Szerkesztette még a ''Gura Satului'' (A falu szája) című élclapot is.
A [[bukarest]]i tudományos akadémia rendes tagjai közé választotta. A [[Kisfaludy Társaság]] a román irodalomnak magyar nyelven való ismertetéseért [[1871]]-ben levelező tagjai sorába választotta, ahol „A román népköltészetről” címmel tartott székfoglaló beszédet. István vajda című tragédiáját magyar fordításban a nagyváradi Szigligeti-színházban is előadták.
