„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav
j
60. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Falicsi''', más írásmóddal '''Fajsz''' (? – [[955]]. [[augusztus 10.]]) magyar fejedelem, [[Árpád fejedelemmagyar nagyfejedelem|Árpád]] unokája. [[947]] és [[955]] között uralkodott. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.
 
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásakormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, más meggondolásból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor [[Tarhacsi|Tarkacsu]] örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága. Ha feltesszük, hogy a történész császár Árpád-fiakról közölt névsora egyben születési sorrendet is jelent, akkor valóban a Jutocsa ágából származó Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következni.
 
Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.