„Olaszország zászlaja” változatai közötti eltérés

 

A lobogó az [[1789]]-es [[francia forradalom]] hatására alakult ki. A forradalmi hangulatba sodort Itália a [[Francia Köztársaság]] [[Francia zászló|lobogóját]] vette át, amelynek szélső sávjának színét kékről zöldre változtatta meg. A színeknek ezért nincsen valódi jelentéstartalmuk, de Olaszország nemzeti színeit mégis tartalommal töltötték meg. Az egyik nézőpont szerint a lobogó zöldje a síkságok és dombok színét idézi. A fehér szín az [[Alpok]] havas bérceit jelképezi, a piros pedig a hazafias forradalmárok vérére emlékeztet, akik a hazáért ontották vérüket. A keresztény valláshoz közelebb álló felfogás szerint a zöld a reményt, a fehér a hitet, a piros pedig a könyörületességet, emberszeretetet szimbolizálja.

 

Amikor [[1789]]-ben kitört a francia forradalom, Itáliát megannyi kis hercegség, királyság és birodalom szabdalta. Így a forradalom eszménye hamarosan az egyesülési és függetlenedési törekvésekkel is együtt járt. [[1796]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napoléon Bonaparte tábornok]] parancsnoksága alatt a francia hadsereg bevonult Itáliába, hogy a szabadság és a forradalom szellemét így exportálja szomszédjához. A nagy hadvezér a mai Észak-Olaszországban megdöntötte a feudális fejedelemségeket és több csatlós államot hozott létre, köztük a [[Transzpadániai Köztársaság]]ot, amely valószínűleg [[Milánó]] címerét alapul véve zászlajára tűzte a zöld, fehér és piros színeket. Majd, hogy jobban hasonlítson a szabadság eszméit hozó francia megszállók lobogójához, a város légióinak zöld egyenruháját is felvették a zászlóra. Ez tulajdonképpen már a mai nemzeti lobogó volt, mindössze arányaiban különbözött a maitól.

Az első trikolort a [[Ciszpadániai Köztársaság]] adoptálta [[1797]]. [[január 7.|január 7-én]]. A mai [[Emilia–Romagna]] tartomány helyén létrehozott napóleoni köztársaság egy évvel később egybeolvadt [[Transzpadániai Köztársaság|Transzpadániával]], létrehozva a [[Ciszalpin Köztársaság]]ot ''(Repubblica Cisalpina).'' Ennek zászlaja szintén a mai olasz nemzeti zászlóra hasonlított. Ez a lobogó egészen [[1802]]-ig hivatalosan érvényben maradt. A Ciszalpin Köztársaság területét Bonaparte további tartományok hozzácsatolásával megnövelte, és 1802-ben átkeresztelte ''[[Itáliai Köztársaság]]gá.''. A nemzeti trikolort ekkor egy olyan lobogó váltotta fel, amely három egymásba helyezett, befelé haladva egyre kisebb, elforgatott helyzetű négyzetet ábrázolt, a korábbi három szín megtartásával.

 

 

[[1804]]-ben Napóleon Franciaország császára lett. Az itáliai területek az ő közvetlen irányítása alatt maradtak, így a császár [[1805]]-ben megszüntette az Itáliai Köztársaságot, és létrehozta belőle az ''[[Itáliai Királyság (1805–1814)|Itáliai Királyságot]].'' Ennek zászlaja hasonlított a köztársaságéra, de a közepén megjelent a császári arany sas emblémája. Ez a lobogó egészen [[1814]]-ig, Napóleon bukásáig és az Itáliai Királyság felszámolásáig maradt érvényben.