Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Kerekdomb –> Kerekdomb (Kolozsvár)
Újabb változás az [[1989-es romániai forradalom|1989-es rendszerváltás]] után következett be. A magántulajdon visszaállításával és a földek úgynevezett visszaszolgáltatásával a hóstáti gazdák három lehetőség közül választhattak: eladás, bérlés, magántulajdonként való hasznosítás. Hamarosan megjelentek a befektetők, felvásárlók, viszonteladók, a szántók és zöldségesek helyén az „újgazdag” réteg házai épültek. Ilyen körülmények között felgyorsult a gazdálkodó életforma feladása, egyrészt akik eladták földjeiket, különféle vállalkozásokba fektették pénzüket, másrészt viszont vannak, kik családi összefogásban visszatértek a régi zöldségtermesztő, piacozó életformához.<ref name="GálTünde">{{cite web|last=Gál|first=Tünde|title=A kolozsvári Hóstát történeti néprajzi bemutatása a változások tükrében|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2009_neprajz_muzeologia/pages/002_Gal_Tunde.htm}}</ref>
 
A változásoknak két iránya volt, egyrészt területi, másrészt foglalkozásbeli. A területi szétszóródás ([[Kerekdomb (Kolozsvár)|Kerekdomb]], [[Írisztelep]], [[Bulgária-telep]], Cukorgyár utca környéke, [[Kölesföld]], [[Tóköz (Kolozsvár)|Tóköz]]) következtében felbomlottak a hagyományos hóstáti utcaközösségek, szomszédsági kapcsolatok fellazultak. A foglalkozási szerkezet is gyökeresen átalakult, a földek, javak elvesztése (kollektivizálás), a megszorítások felgyorsították az életforma váltást, megnőtt a gyári munkások aránya. Itt generációs különbségeket is észlelhetünk: a 60 éven felüliek még földészeknek tekinthetők, a középnemzedék esetében két kategóriát lehet felállítani: azok kik csak gyári munkát vállalnak, és azok kik az ipari foglalkozás mellett még folytatják a gazdálkodást, a fiatal generáció már inkább a feladást választja, nem vállalják a kettős életformát.<ref name="GálTünde" />
 
1949-ben a hóstáti közösség szervezeti keretei is megszűntek, a dalárdába (énekeskör) csak a még gazdálkodó öregek jártak és néhányan a középgenerációból, a kultúrházat elveszítették, amely a fiatalok számára addig lehetőséget nyújtott az együttléti alkalmak megszervezéséhez, találkozáshoz. Csökkent a közösség belső kohéziója, a közösséghez való tartozás érzése gyengült, ezt bizonyítják a párválasztásban is bekövetkezett változások. Egyre többen kezdtek kiválni a közösségből, más társadalmi rétegekbe olvadtak. Elmosódtak a határok nemcsak a hóstáti körzetek között, hanem más városi rétegekkel szemben is, így kialakult egy ipari munkás és egy értelmiségi réteg is. Az [[Exogámia|exogám]] házasságok elfogadottá váltak, ez nem jelent etnikai értelemben vett kiházasodást, nem jelent vegyes házasságot, inkább a házasságkötő földműves réteg eltűnését jelzi. A párválasztás tükrözi a csoport belső viszonyainak, a csoport és környezete viszonyának alakulását.<ref name="GálTünde" />
117 228

szerkesztés