„Szandaszőlős” változatai közötti eltérés

(→‎Források: focisuli link a főszövegből ide)
 
=== Geológiai felépítése ===
Szolnok legmagasabb pontja, a Beke Pál halma (101,3 m,) Szandaszőlős külterületén található.
Szandaszőlős alatt, a mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően [[kambrium]] előtti, (mintegy 1 milliárd éves) keletkezési idejű. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet-délnyugati csapásirányban megtaláljuk a [[triász]]-[[Jura (időszak)|jura]] korú mészköveket is a mélyben. A Kréta és az idősebb harmadidőszak vulkanikus maradványokat és [[flis]] üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szandaszőlős alatt újra [[flis]] üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő [[Pannon-tenger]] hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A [[lösz]] vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szandaszőlős legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható.
 
A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900 m mélységben, jelenlegamelynek egyhasznosítására kút is működik Szandaszőlősön. Szintén kimutatták a földgáz jelenlétét is a Szandaszőlős alatti kőzetrétegekben.
Szolnok legmagasabb pontja a Beke Pál halma 101,3 m, Szandaszőlős külterületén található.
Szandaszőlős alatt, mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően [[kambrium]] előtti (mintegy 1 milliárd éves) keletkezési idejű. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet-délnyugati csapásirányban megtaláljuk a [[triász]]-[[Jura (időszak)|jura]] korú mészköveket is a mélyben. A Kréta és az idősebb harmadidőszak vulkanikus maradványokat és [[flis]] üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szandaszőlős alatt újra [[flis]] üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő [[Pannon-tenger]] hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A [[lösz]] vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szandaszőlős legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható.
A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900 m mélységben, jelenleg egy kút működik Szandaszőlősön.
Szintén ismert mélységi fúrásokból földgáz jelenléte a Szandaszőlős alatti kőzetrétegekben.
 
=== Éghajlata ===
872

szerkesztés