„Michael Praetorius” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
1605-1610 között kilenc kötetben jelentette meg [[korál]] dallamokra írt 1244 kompozícióját. A ''Musae Sioniae'' a korabeli evangélikus énekek legjelentősebb gyűjteménye. A szerző figyelembe vette az egyes tartományok egyházainak különböző változatait is. Az első négy kötetben a két kórusra és négy szólamra írt művek az uralkodóak, aztán az 5. kötettől az énekek feldolgozása szisztematikus lett és uralkodóvá vált a nyolc szólamúság.
 
Világi műveinek gyűjteménye az 1612-ben kiadott ''Terpsichore, musarum aoniarum quinta''. A kötet 312 tánc tételt és [[szvit]]et tartalmaz. A kötet nem önálló gyűjtemény, Pratorius francai munkatársa, [[Pierre-FranciqueFrancisque Caroubel]] darabjait is tartalmazza. Eredetileg egy egész sorozatot terveztek világi hangszeres és [[vokális zene|vokális]] darabokkal, a ''Musae Sioniae'' párjaként, de végül csak ez az egyetlen rész készült el.
 
Zeneelméleti munkásságának legjelentősebb alkotása a ''Syntagma musicum'', amely a korabeli zeneelmélet és zenei gyakorlat átfogó enciklopédikus összefoglalása. A mű három kötete 1604 és 1620 között jelent meg. Az 1. kötet még [[latin nyelv|latinul]] született, az egyszólamú egyházi ének történetét dolgozta fel benne Praetorius, a kezdetektől a [[reformáció]]ig. A második kötet a hangszerekkel foglalkozik, részletesen leírja a korszakban használatos hangszereket, megszólaltatási módjaikat. Az utolsó kötet útmutatás a korai [[basszus]] korszak előadási gyakorlatához. A mű felbecsülhetetlen értékű útmutató volt a huszadik században, amikor is a [[barokk zene]] feltámadott poraiból.
24. sor:
[[Kategória:Német zeneszerzők]]
[[Kategória:Reneszánsz zeneszerzők]]
[[Kategória:Barokk zeneszerzők]]
[[Kategória:Zenetudomány]]