„Fasizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: fiu-vro:Fassism |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
* A [[Szovjetunió]] által megszállt országokban, ahol meghonosították a [[kommunizmus|kommunista]] [[diktatúra|diktatúrát]], ''fasisztának'' (vagy ''reakciósnak'') neveztek gyakorlatilag mindenkit, aki szembehelyezkedett a pártállami rendszerrel;
* Az ún. '''[[náci kártya]]''' egyik megvalósulási formája: eredeti politikai jelentésétől függetlenül ma is gyakran használják szitokszóként; (A fasiszta vagy a náci tartalmak megnevezése természetesen nem nácizás, nem a '''[[náci kártya]]''' kijátszása, hanem politikailag is korrekt minősítés.)
A fasizmus egy ókori hatalmi jelvény elnevezéséből a "fasces" szóból származik, amely eredetileg a teremtett világ egységét és a hatalmat szimbolizálta. Jelentése: az egyesült néptömeg, amely együttes akarattal engedelmeskedik az állam tekintélyének, amely a törvény és a nemzeti élet rendfenntartásának a legfelsőbb forrása.
A fasiszta állam lényegében egy tekintélyuralmi rendszer, ami mindig valamilyen "szép új világ" felépítését tűzi ki célul, és ahol a cél elérése érdekében végrehajtott központosítás révén mindent egyetlen központi akarat alá rendelnek. A fasizmus a nemzet egységére, hősiességére, a szorgalmas honépítésre alapoz.
Alain Besançon [[franciák|francia]] történész szerint a fasizmusnak, ezzel együtt a nácizmusnak a mondanivalója teljesen azonos a kommunizmuséval, tulajdonképpeni különbség nincs köztük. Történelmi példája ennek, amikor [[Adolf Hitler]] az [[Ernst Thälmann]] vezette [[Németország Kommunista Pártja]] nevű frakciót megsemmisítette, a Kommunista Párt több tagja belépett az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]]-be, de más párttagok a náciktól függetlenül illegálisan is működtek.
| |||