„Érettségi vizsga” változatai közötti eltérés

(→‎A vizsga menete: bővítés)
A központi követelményekre épülő tárgyakból az írásbeli vizsgára az Oktatási Hivatal, illetve a [[Nemzeti Szakképzési Intézet]] által felkért tételkészítő bizottságok tantárgyanként több feladatlapot állítanak össze a hozzájuk tartozó javítási és értékelési útmutatókkal együtt. Az akkreditált vizsgatárgyak esetén ezt a munkát a középiskolában végzik el. Ezután az Oktatási Hivatal kisorsolja a ténylegesen kiadandó feladatsort, amelyet sokszorosítanak, majd zárt rendszerben továbbítják a vizsgaszervező intézményekbe. A feladatokat ebben az időszakban csak az Oktatási Hivatal három dolgozója ismeri. A feladatsor jogszabályváltozás következtében 2010 óta korlátozott terjesztésű iratnak minősül (korábban szolgálati titok volt).{{refhely |Mr1-kossuth.hu Biztonságos}}
 
Az írásbeli vizsga időtartama emelt szinten, valamint a középszintű magyar nyelv és irodalom, illetve nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgán négy óra, a többi középszintű vizsgán három óra. A vizsgaleírás ettől eltérő időt is megállapíthat, de két óránál kevesebbet nem. A vizsgázóknak a megoldáshoz semmiféle segítség nem adható. Vizsga közben a termet indokolt esetben rövid időre el lehet hagyni (a kétszintű rendszerben már nem él az a korábbi korlátozás, hogy csak másfél óra elteltével lehetett kimenni). A vizsga kezdete előtt a felügyelő tanár ismerteti a szabályokat, a vizsga végeztével pedig a vizsgázó jelenlétében zárja le a dolgozatot tartalmazó borítékot. Munkát végezni csak a kiosztott feladatlapokon és piszkozatlapokon szabad, és a piszkozatokat is be kell adni (áthúzással jelezve). A vizsgaleírás minden tantárgyból meghatározza a felhasználható segédeszközöket (pl. számológép, szótár, atlasz).
 
Az írásbeli vizsga helyszínéül szolgáló épületrészbe a vizsgázókon kívül csak a jogszabályban felsorolt személyek léphetnek be. A felügyelő tanárok a vizsgatermekben és a folyosón óránként váltják egymást, és az ülésrendet és a vizsgázók távozásának-visszatértének és a dolgozatok beadásának időpontját is tartalmazó folyamatos jegyzőkönyvet vezetnek. A vizsga után az igazgató vagy helyettese a vizsgadolgozatokat átveszi a felügyelő tanártól, és átadja a javításra kijelölt tanárnak. Az írásbeli közben, illetve előtte és utána fél órával az igazgató figyelemmel kíséri az Oktatási Hivatal üzenetküldő rendszerét, amelyen az esetleges rendkívüli tudnivalókról küldenek tájékoztatást.
A vizsga másnapján az Oktatási Hivatal honlapján közzéteszi az adott vizsgatárgy javítási és értékelési útmutatóját. A hivatal honlapját az írásbelik idején egy ideiglenes kezdőlapra szokták lecserélni, hogy az útmutatókat könnyebb legyen megtalálni.
 
A szaktanár a feladatlapot az útmutató alapján kijavítja és pontozza. (Ha az útmutatóban hibát vagy értelmezési problémát talál, akkor kérdéssel fordulhat az Oktatási Hivatalhoz, ahonnan rövid időn belül állásfoglalást kap. Az útmutatótól eltérnie azonban nem szabad.)
A szaktanár a feladatlapot az útmutató alapján kijavítja és pontozza. Osztályzat ekkor még – a matematika kivételével – nem állapítható meg. Az emelt szinten megírt dolgozatokat kijavítva és pontozva visszajuttatják a vizsgázó középiskolájába (ha nem a kormányhivatalnál vizsgázik). A vizsgázók a kijavított dolgozatokat megtekinthetik, és a javításra – az útmutatótól való eltérés esetén – észrevételt tehetnek, amelyet egy másik szaktanárnak kell elbírálnia. Ha a vizsgázó az írásbelin legalább 10%-os eredményt ért el (illetve matematikából 10 és 20% közöttit), akkor szóbelire bocsátják.
 
A szaktanár a feladatlapot az útmutató alapján kijavítja és pontozza. Osztályzat ekkor még – a matematika kivételével – nem állapítható meg. Az emelt szinten megírt dolgozatokat kijavítva és pontozva visszajuttatják a vizsgázó középiskolájába (ha nem a kormányhivatalnál vizsgázik). A vizsgázók a kijavított dolgozatokat megtekinthetik (ha a technikai lehetőség adott, saját költségükön másolatot is készíthetnek róluk), és a javításra – kizárólag az útmutatótól való eltérés esetén – észrevételt tehetnek, amelyet egy másik szaktanárnak kell elbírálnia. Ha a vizsgázó az írásbelin legalább 10%-os eredményt ért el (illetve matematikából 10 és 20% közöttit), akkor szóbelire bocsátják.
 
Az elnök ellenőrzi a vizsga iratait, a javításokat, a szóbeli tételsorokat, a jegyzőkönyveket, a vizsgáztató tanárok végzettségét és szükség esetén a vizsgázók vizsgára bocsáthatóságát és a mentességi határozatokat (esetleg az írásbeli vizsga lefolytatását is).
 
A szóbeli vizsga előtt a bizottság értekezletet tart, amelyen áttekinti az írásbeli vizsgaeredményeket, az esetleges észrevételeket és szabálytalanságokat, és dönt a szóbelire bocsátásról, valamint a szóbeli vizsga beosztásáról. Ekkor már a bizottság rendelkezésére kell állniuk az emelt szintű írásbelire tett észrevételek elbírálásáról és a vendégtanulóként tett vizsgáról szóló iratoknak. Ezután az elnök ismerteti a vizsgázókkal a határozatokat és a vizsga szabályait, valamint a jogorvoslati lehetőséget. Az elnök indokolt esetben dönthet a szóbeli vizsga nyilvánosságának korlátozásáról. Ekkor ismertetik a szóbeli vizsgabeosztást is (bár a tervezetről a vizsgázók nem hivatalos formában gyakran már hamarabb is értesülnek). Az ünnepélyes megnyitás során az elnökök törekedni szoktak a vizsgázók feszültségének oldására is.
 
A szóbelin az idegen nyelvek kivételével legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani, majd a vizsgázó a húzott tétel alapján önállóan adja elő feleletét. Félbeszakítani csak akkor szabad, ha súlyosan téved, vagy ha letelt a rendelkezésére álló idő. Ha elakad vagy súlyosan téved, akkor a bizottsági tagoktól segítséget, illetve kérdéseket kaphat. Kérdéseket tehetnek fel a bizottsági tagok a felelet befejezése után is. A felelet maximális időtartama 15 perc lehet. Egyszerre egy vizsgázó felelhet, és eközben legalább három vizsgabizottsági tagnak a teremben kell tartózkodnia. A vizsga reggel nyolc előtt nem kezdhető meg, és 18 óra után nem folytatható.
 
Ha a vizsgázó az adott tárgyból nem éri el a szóbeli vizsgarész maximális pontszámának 10%-át (a magyar nyelv és irodalom egy tantárgynak számít!), akkor az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele, amelynek a pontszámát meg kell felezni, és felfelé egész pontra kerekíteni. Magyarból ilyenkor nyelvtan- és irodalomtételt is kell húzni, mivel a vizsgaleírás szerint a magyar nyelv és irodalom egységesen értékelendő tárgy. A póttétel húzására matematikából is ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a többi tárgyból. Ez a szabály tehát azt jelenti, hogy a póttétel húzatása nem tagadható meg, illetve a 10%-ot elérő eredmény esetén póttétel húzására nincs lehetőség. (Vagyis akkor sem, ha irodalomból egy szót sem tud a vizsgázó, de a nyelvtantételével elérte a magyar nyelv és irodalom szóbeli pontszámának 10%-át.)
 
A szóbeli vizsgát követően a bizottság záróértekezletet tart, ahol értékelik a vizsgát, döntenek a szóbelin elkövetett szabálytalanságokról, és megállapítják a vizsgázók eredményét. Ezután az elnök nyilvánosan ismerteti az eredményeket és – ismételten – a jogorvoslati lehetőséget. A bizonyítványt legkésőbb a záróértekezlet utáni munkanapon ki kell adni.