„Égig érő fa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
uráli egyért jav
13. sor:
A világfa a [[magyar népi hitvilág]]nak is fontos része, ágai között van a [[Nap]] és a [[Hold]]. A hit szerint csak a [[Táltos (mitológia)|táltos]] tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A [[magyar népművészet]]nek is egyik legismertebb motívuma, például pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti.<ref>{{MNéprLex|5|558–559|5-1362.html}}</ref> Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán.
 
A világfa a világszerte ismert elképzelés (lásd pl.: [[Yggdrasil]]), a napos-holdas képzet azonban az [[urálUráli nyelvcsalád|uráli]]i, az [[altajAltaji nyelvcsalád|altaji]]i és a [[paleoázsiai népek]] sajátossága, a samanisztikus világkép része [http://www.saman.hu/pop/002.htm]. A [[sámánhit]] szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti [[Tejút]] szavunk is.
 
A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek. Töve, a középső világ az emberek lakhelye, koronája a felső világ. Gyakran ülnek rajta madarak – sólyom, sas, [[turul (madár)|turul]] – amelyek a lelkeket is jelképezhetik.