„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

1 783 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(csere)
====[[BudapestiHosszú Harisnyagyárkések Felszabadulás Szocialista Brigádjaéjszakája]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 1011. 2416.)====
 
[[Fájl:ABundesarchiv FelszabadulásBild brigád102-16004, naplójaAdolf (M2)Hitler mit Hermann Göring.jpg|150px|jobbra]]
A '''Hosszú kések éjszakája''' ([[német nyelv]]területen '''„Röhm-Putsch”''' vagy '''„Kolibri művelet”''') az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] által 1934. [[június 30.|június 30-a]] és [[július 2.|július 2-a]] közt végrehajtott politikai gyilkosságok sorozata. Az akció során meggyilkolták a Náci Párt „baloldali”, strasserista frakciójának vezető alakjait, a névadójukkal, [[Gregor Strasser]]rel együtt, valamint közismert náciellenes [[konzervativizmus|konzervatív]] ellenfeleket (köztük a korábbi kancellárt, [[Kurt von Schleicher]]t és [[Gustav Ritter von Kahr]]t, aki leverte Hitler [[sörpuccs]]át 1923-ban). A meggyilkoltak között sokan voltak tagjai a paramilitáris [[Sturmabteilung|SA-nak]], a barnaingeseknek.
A '''Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja''' (hivatalos alakban ''Budapesti Harisnyagyár Formázó üzemrész 6. szocialista Felszabadulás brigád'', röviden ''Felszabadulás szocialista brigád'') kilenc munkásnőből álló egykori munkaközösség. Az asszonyok az 1960-as években és az 1970-es évek első felében a [[Budapesti Harisnyagyár]] egyik formázóműhelyében zoknik, harisnyák [[Harisnyagyártás|gyártásával]], formázásával, valamint gyártásközi minőség-ellenőrzéssel foglalkoztak. Munkájukat a műhely „elviselhetetlen hőségében, egészségtelen munkakörülmények között” végezték.
 
[[Adolf Hitler]] az SA és vezetője, [[Ernst Röhm]] ellen fordult, mert tartott az SA függetlenségétől, és az SA-nak az utcai harcokban edződött tagjait politikai hatalmára már veszélyesnek tartotta. Másrészt meg akarta nyugtatni [[Németország]] hivatalos hadseregének, a [[Reichswehr]]nek a vezetőit is, akik szintén félve figyelték az SA növekvő befolyását és egyben meg is vetették azt – különösen Röhm törekvését, amely a Reichswehrnek az SA-ba való beolvasztását szorgalmazta a saját vezetése alatt. Hitler arra is felhasználta e tisztogatást, hogy megtámadja vagy megsemmisítse új rendszerének kritikusait, különösen azokat, akik lojálisak voltak [[Franz von Papen]] kancellárhelyetteshez, és végezetül kiváló alkalom volt ez számára a régi ellenségeivel való végleges leszámolásra is.
[[1970]]-ben a munkásnők megkapták a [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|Magyar Népköztársaság Állami Díjának]] III. fokozatát, a szűkszavú indoklás szerint ''„szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül”''. Az első női [[állami díjas szocialista brigádok|állami díjas szocialista brigád]] 1960. március 18-án jött létre és – e néven és ebben az összetételben – 1975-ben szűnt meg.
 
A tisztogatásoknak [[A Hosszú kések éjszakáján megölt személyek listája|legalább 85 halálos áldozata]] volt, de összességében számuk elérhette a százas nagyságrendet is.
2005-ben ''[[Brigád blues]]'' címmel a betanított munkások életéről, munkakörülményeikről, valamint a munkaversenyről és a brigádmozgalomról – [[Tóth Eszter Zsófia]] 1999 és 2004 közötti megéléstörténeti kutatásainak, életútinterjúinak felhasználásával, [[Martinidesz László]] rendezésében – dokumentumfilm készült.
A név szerint ismert nyolcvanöt áldozat közül csak ötven került ki az SA soraiból. Néhány becslés 150 és 200 közötti meggyilkoltról szól, és több mint ezer ismert ellenzékit is letartóztattak. A gyilkosságok nagy részét az ''[[Schutzstaffel|SS]]'' és a ''[[Gestapo]]'', a rezsim titkosrendőrsége hajtotta végre. Ez a tisztogatás meghozta és biztosította Hitler számára a Reichswehr támogatását, mivel a német bíróságok is demonstrálták a rezsim iránti hűségüket, így a kormány könnyedén és gyorsan félre tudta söpörni az ítélet nélküli kivégzések évszázados tilalmát.
 
A kivégzések kitervelése során az események a „[[Kolibrifélék|Kolibri]]” kódnevet kapták, ezzel a jelszóval a kivégzőosztagokat utasították a végrehajtásra. A kódnév valószínűleg önkényes választás eredménye lehetett. A „Hosszú kések éjszakája” mint kifejezés a német nyelvben (németül: ''Nacht der langen Messer'') elsődlegesen tömeggyilkosságot jelent és csak általában jelöli a bosszút. A németek ma is a ''Röhm-puccs'' kifejezést – a náci rezsim kifejezését – használják ezekre a gyilkosságokra, függetlenül ennek nem bizonyított értelmezésétől és attól, hogy az öldöklés szükséges volt-e egy összeesküvés megelőzéséhez. Német szerzők ezt gyakran idézőjelek közé teszik, vagy az ''úgynevezett Röhm-puccs'' formulával élnek.
<div align="right">''([[Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
 
<div align="right">''([[BudapestiHosszú Harisnyagyárkések Felszabadulás Szocialista Brigádjaéjszakája|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>