|
====[[FőAgyi tér (Kolozsvár)érkatasztrófa]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 11. 0219.)====
[[Fájl:Kolozsvar Fo ter4MCA-Stroke-Brain-Human-2.jpgJPG|150px|jobbra|]]
Az akut '''agyi érkatasztrófa''', a köznyelvben ''gutaütés'', ''szélütés'', az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar.
A '''Fő tér''' ({{ny-ro|Piața Unirii}}, azaz ''Egyesülés tér)'' századok óta [[Kolozsvár]] jelképe és központja, a város ''főtere''. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai.
A [[tünet]]együttes több okból is kialakulhat. Oka lehet agyi [[iszkémia]] (vérellátási elégtelenség, [[Vérrög|trombózis]] arteriális [[Embólia|embolizáció]]), vagy [[Véralvadás|koponyaűri vérzés]]. Az egyébként eltérő okok közül az [[orvosi diagnózis]] vagy [[differenciáldiagnózis]] több vizsgálatot követően hivatott eldönteni a tünetegyüttes kialakulásának jellegét. Említik még – népiesen, a köznyelvben – ''agyszélhűdés'', ''agyinfarktus'', '''agyvérzés''' néven is. Az ''akut agyi érkatasztrófa'', vagy [[angol nyelv|angol]] szóval ''stroke'', már az orvosi szaknyelv megnevezései.
<div align="right">''([[ FőAgyi tér (Kolozsvár)érkatasztrófa|Tovább a szócikkhez]]…)''<!-- ▼A tér, amely eredetileg a Nagypiac nevet viselte, az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvár]] kapuja előtt alakult ki. Azt követően indult fejlődésnek, hogy 1405-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] jóváhagyta az új városfalak építését. Az épületek kényszerből történő kicserélődését az 1655-ös és 1697-es tűzvészek okozták (az alapok, pincék, vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak), amelyek háromnegyedrészt, majd kétharmadrészt elpusztították a várost. A városkép megváltozásához hozzájárultak a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején folytatott harcok és fosztogatások. Az ezt követően felhúzott épületek minden fontosabb építészeti stílus jegyeit megőriztek. A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégebbi építménye a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]], amelynek építéséhez azt követően kaptak engedélyt, hogy [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] 1316-ban városi rangot adományozott Kolozsvárnak. A dísztér összhangját a város legnagyobb szülöttjének, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] az 1902-ben felavatott szobra teszi teljessé.
A Fő tér elnevezése évszázadokon át ''Piac'' volt, akárcsak a legtöbb középkori város központi terének, itt összpontosult ugyanis a legtöbb bolt és itt állították fel sátraikat a vásárosok is. Egy 1716-ból fennmaradt okirat szerint a neve ''Nagypiac'' volt, szemben az [[óvár (Kolozsvár)|óvár]]i Kispiaccal (Karolina tér, ma Múzeum tér, [[Román nyelv|románul]] ''Piața Muzeului)''. Ez a megnevezés egészen 1869-ig fennmaradt, ekkortól szerepel Fő térként. Ez a névváltoztatás azt jelzi, hogy egyre inkább dísztéri funkciót töltött be a város életében. A 20. század elején a nagy király szobrának felállításával egy időben [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] térre keresztelték‚ s ezt a nevet viselte az [[első világháború]] végéig, majd négy esztendőn át a [[Bécsi döntések|bécsi döntés]] után is, közben húsz évig ''Piața Unirii'' (az Egyesülés tere)‚ aztán a „felszabadulás” után ''Piața Libertății'' (Szabadság tér) nevet viselte. Az [[1989-es romániai forradalom|1989-es forradalmat]] követően ismét felvette a ''Piața Unirii'' (az Egyesülés tere) nevet, de a kolozsvári magyarság továbbra is Fő térként emlegeti.
▲<div align="right">''([[Fő tér (Kolozsvár)|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/2|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>
| 