„Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Automatikus szövegcsere (-nagyértékű +nagy értékű) |
államfő → kormányfő |
||
91. sor:
Amikor a császári és királyi haderő [[Limanova|Limanovánál]] végre visszavetette az orosz előrenyomulást, Frigyest [[1914]]. [[december 12.|december 12-én]] tábornaggyá''(Feldmarschall)'' léptették elő. Ez volt az első tábornagyi kinevezés Frigyes nagybátyjának és mostohaapjának, [[Habsburg–Tescheni Albert főherceg|Albert főhercegnek]] halála óta. Karrierjének csúcspontja [[1915]]. [[május 2.|május 2-a]] volt, amikor [[August von Mackensen|Mackensen]] német tábornagy mellett állva figyelhette a [[Dunajec]] folyón keresztül az orosz állásokra zúdított, támadást előkészítő tüzérségi bombázást. Ettől kezdve az orosz haderőnek védekezésre kellett volna kényszerülnie, és milliós veszteségek mellett száz kilométerekre kellett volna visszavonulnia.
Frigyes főherceg főparancsnoki imázsán [[1915]]. [[december 24.|december 24-én]] keletkeztek az első repedések, amikor az oroszok [[Csernyivci|Czernowitznál]] nagy támadást indítottak. Néhány nappal később Mackensennek kellett visszasietnie a nemrégen meghódított [[Szerbia|Szerbiából]] és biztosítania a terület védelmét, a német Déli hadsereggel ''(Südarmee)'' és az osztrák-magyar 7. hadseregel, amely a támadás legnagyobb terhét viselte. A Monarchia által megszállt Szerbia katonai közigazgatás alá került. 1916 tavaszán [[Tisza István]] [[
[[1916]]. [[június 4.|június 4-én]] az orosz fronton megkezdődött a [[Bruszilov-offenzíva]]. A [[luck]]i áttörést csak nagy területveszteség és olyan súlyos áldozatok árán tudták megállítani, hogy az osztrák-magyar haderő ezután már nem volt képes önálló hadműveletet kezdeményezni a keleti fronton. [[1916]] júliusának végén Frigyes főherceg kénytelen volt átengedni az osztrák-magyar keleti front főparancsnokságát [[Paul von Hindenburg]]nak, a német keleti front parancsnokának. A hadseregek újjászervezését Hindenburg végezte el, aki [[1916]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] létrehozta a keleti front egyesített főparancsnokságát. A Monarchia csapatai a keleti fronton német alárendeltségbe kerültek, ráadásul az orosz offenzíva sikerén felbátorodott [[Románia]] is hadba lépett a [[központi hatalmak]] ellen. A közvélemény és a politikai vezetés Conrad fejét követelte, de Frigyes főherceg teljes hivatali tekintélyével megvédte vezérkari főnökét.
| |||