„Hadiadó” változatai közötti eltérés

1 026 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Szubcsonk)
A '''hadiadó''', (latinul: subsidium) [[háború]]s kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó. Magyarországon a 16-17. században török háborúinak és a végvárak fenntartásának költségeire szedték.
{{szubcsonk|2012. január 11., 21:40 (CET)}}
 
==Hadiadó Magyarországon==
A '''hadiadó''', [[háború]]s kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó. Magyarországon a 16-17. században török háborúinak és a végvárak fenntartásának költségeire szedték.
[[Magyarország]]on [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] (uralkodott: [[1458]]-[[1492]]) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót.
Miután a törököt véglegesen kiűzték a Temesközből. ''1715''-től az állandó hadsereg létrehozásától [[1848]]-ig rendszeres adónemmé tették
 
A [[16. század|16]]-[[17. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
[[Fájl:Porció.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Császári zsoldosok porciót szednek.]]
Miután a [[Oszmán Birodalom|törököt]] véglegesen kiűzték a Temesközből.[[Temesköz]]ből, ''[[1715'']]-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen [[1848]]-ig rendszeres adónemmé tettékvált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett '''porció'''.
 
A [[20. század]]ban is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a a tervkölcsön békekölcsön is.
 
==Források==
* [http://lexikon.katolikus.hu/H/hadiad%C3%B3.html Hadiadó]
 
[[Kategória:Gazdaságtörténet]]