„Hadiadó” változatai közötti eltérés

==Hadiadó Magyarországon==
[[Magyarország]]on [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] (uralkodott: [[1458]]-[[1492]]) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót.
 
A [[16. század|16]]-[[17. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
[[Fájl:Porció.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Császári zsoldosok porciót szednek.]]
A [[16. század|16]]-[[17. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
Miután a [[Oszmán Birodalom|törököt]] véglegesen kiűzték a [[Temesköz]]ből, [[1715]]-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen [[1848]]-ig rendszeres adónemmé vált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett '''porció'''.
 
Miután a [[Oszmán Birodalom|törököt]] véglegesen kiűzték a [[Temesköz]]bőlTemesközből, [[1715]]-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen [[1848]]-ig rendszeres adónemmé vált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett '''porció'''.
 
A [[20. század]]ban is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a a tervkölcsön békekölcsön is.