„Hadiadó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MXH (vitalap | szerkesztései) |
MXH (vitalap | szerkesztései) |
||
6. sor:
A [[16. század|16]]-[[17. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
Miután a [[Oszmán Birodalom|törököt]] véglegesen kiűzték a Temesközből, [[1715]]-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen [[1848]]-ig rendszeres adónemmé vált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett '''porció''', amit pénzben és természetben is fizettek. Az adó mértékét előre meghatározták, majd a beszedendő mennyiséget megyénként és helységenként felosztották. A lakosság vagyonát számba vevő összeírásoknak köszönhetően az adó hozzávetőlegesen egyenlő mértékben sújtott minden jobbágyot. A természetben fizetett porció legsúlyosabb terhekkel járó formája katonatartás volt. Ez tulajdonképpen a jobbágynál lakó katona (oralis porció) és lova (equilis porció) ellátása.
A [[20. század]]ban is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a a tervkölcsön békekölcsön is.
| |||