„Szénégetés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Igy kell egy szubcsonkból rosssz csonkot csinálni
kép, linkek
1. sor:
[[Fájl:SI Netphen-Walpersdorf Kohlenmeiler 02.jpg|bélyegkép|jobbra|Faszénégető boksa]]
{{szubcsonk|2012. január 11., 21:38 (CET)}}
Az erdei mesterségek sorában a szénégetés elsősorban a [[kohászat|kohász]] és a vasverő központok közekében a [[XIX. század]] elejétől virágzott, mivel a jó kénmentes vas előállításához elengedhetetlenül szükséges volt a [[faszén]], azonban a mesterség ennél sokkal ősibb.
 
A faszén készítéséhez gyertyánt[[gyertyán]]t, [[Bükk (növénynemzetség)|bükköt]], kőrist[[kőrisfa|kőris]]t, [[cserfa|cserfát]] használnak.
A fát boksába rakják, s ehhez előzetesen egy sík területet keresnek vagy alakítanak ki. A kisebb, 80 köbméter fa kiégetéséhez való boksának 8 méter átmérőjű hely kell, 250 köbméterhez[[köbméter]]hez pedig 12 métereset készítenek elő. A vastagabb fákat, törzseket rendesen középre helyezik, 3 rend majdnem függőlegesen egymásra állított fából rakják, így itt a magassága eléri a 3-3,5 métert, majd földdel betakarják. A boksát a tetején gyújtják be, majd 8-12 napig lassan égetik, majd egy napig pihentetik.
 
A kész faszenet kosarakban szállították egyéb iparosoknak, illetve városokba, ahol vasaláshoz használták, manapság grillezéshez, illetve a [[puskapor]] egyik alapanyga.