Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
[[1255]]-ben '''Triske''', '''Tottriske''', [[1274]]-ben '''Tottreske''' néven.
Tereskének már a [[tatárjárás]] idejébenelőtt is voltak lakosai. Erről tanuskodik az altemplommal és eredeti freskókkal rendelkező román kori templom is.
E községben még a tatárjárás előtti korszakban, a Boldogasszonyhoz czímzett Benedek-rendű apátság állott fenn, melyről a váradi regestrum (1219-1239) is megemlékezik. E kolostor a XIII-XV. században még fennállott; nyomai a községhez tartozó Dennek-pusztai erdőben még ma is láthatók.
 
Az [[Árpád-kor]]ban már [[kolostor|monostor]]a isBoldogasszonyhoz címzett Benedek-rendű apátság állt itt, melynek [[apát]]ja [[1219]]-ben perelte a [[Heves vármegye|Heves vármegyében]] lévő poroszlai ([[Poroszló (település)|Poroszló]]) apátot és kegyurát 20 M miatt.
 
A monostoros hely mellett Vadkerttel határosan terült el '''Tóttereske''' falu, melynek 5 és fél ekényi, a [[nógrádi vár]] alá tartozó földjét [[1255]]-ben Sdelyn (Edelyn) fia Jób eladta a Vadkerten birtokos [[esztergomi érsek]]nek.
 
A [[16. század]] közepén a [[török hódoltság]]hoz tartozott:
 
[[1562]]-[[1563]]-ban Hasszán bég, Rusztem pasa helytartója, [[1583]]-[[1584]]-ben pedig Musztafa bin Abdullah, esztergomi lovas vitéz, [[1584]]-[[1585]]-ben Mohammed Juszuf, a nógrádi tüzérek főnöke, [[1592]]-ben pedig Behrem bin Abdullah, nógrádi tüzértizedes hűbérbirtoka volt.
 
[[1593]]-ban szabadult fel a hódoltság alól. [[1598]]-ban Kampor Ferenc özvegyének volt a birtoka.
 
[[1715]]-ben 14 magyar és 7 tót, [[1720]]-ban 12 magyar és 4 tót háztartást írtak itt össze.
 
A [[18. század]] első felében a Frideczky család birtoka volt, [[1770]]-ben Frideczky Tádé, Frideczkyné szül. Farkas Anna, Frideczky Róza, Balczer József, Bory István és a Jeszenszky család volt a birtokosa, [[1826]]-ban Jeszenszky István, Szmrecsányi István, Frideczky József, Bory János özvegye, továbbá a Szily, Kokovay családok, Angyal és a Pogány családok és Huszár Károly birtoka volt, majd az [[1900]]-as évek elején Huszár László dr., Egresy Aladár, Pápa Zsigmond, a Szmrecsányi örökösök és özv. Keresztszeghy Lajosné szül. Angyal Hermin volt itt a nagyobb birtokos. A községbeli úrilakok közül a Pápa Zsigmond és Angyal Hermin házainak alapjai még a [[középkor]]ból valók. Az előbbié az egykori Benedek-rendű kolostor, az utóbbié pedig azelőtt a Frideczky-kúria volt. Huszár László úrilaka pedig [[1848]]-ban épült.
 
Az [[1710]] január 22-én lezajlott [[romhányi ütközet]] kiterjedt e község határára is. Az itt elesetteket a Dennek-pusztához tartozó erdőben hantolták el.
 
[[1866]]-ban nagy [[kolera]] járvány pusztított a településen.
 
A [[20. század]] elején [[Nógrád vármegye]] Nógrádi járásához tartozott.
[[1910]]-ben 867 lakosából 860 [[Magyarok|magyar]] volt, ebből 815 [[római katolikus]], 19 [[evangélikus]], 3 [[izraelita]] volt.
 
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a település lakosságának 93%-a [[Magyarok|magyar]], 7%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
 
 
A községhez tartoztak Dennek-pusztán kívül Farkasvölgy-, Ilonka-, Károly-, Kormos és Ledér-puszták is.
 
 
== Műemlékei ==
 
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Nógrád vármegye
* [[Györffy György]]: Nógrádvármegye