„Király Színház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
linkek
még
2. sor:
A '''Király Színház''' [[1903]]. [[november 6.|november 6-án]] nyílt meg a [[Király utca (Budapest)|Király u. 71.]] számú épületben. A színházat [[Beöthy László (színigazgató)|Beöthy László]] alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött.
 
A színház első bemutatója [[Huszka Jenő]] [[Aranyvirág]] című operettje volt, a valódi áttörés azonban [[Kacsóh Pongrác]] [[János vitéz (dalmű)|János Vitézével]] érkezett el, amelyre 1904. november 14-én került sor. 1925-ig a Király Színház – Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékének köszönhetően – Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt. 1918–1925 között a Király Színház az Unió[[UNIO Színházi és Színházüzemi Rt.]] színházaként működött; aaz 1918-ban alapított részvénytársaságot szintén Beöthy vezette.
<!--
Az Unió bukása után előbb Faludi Jenő, majd 1929 szept.-étől Lázár Ödön volt az ig. Lázár Ödönt Föld Aurél követte 1932. szept.-től 1934. szept.-ig. 1934. szep.-től 1935. szept.-ig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, majd Spitz Artúr ig. következett 1935. szept.-től 1936. febr.-ig. A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A konjunktúra és a színvonal visszaesése a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát. A társ. tagjai voltak – többek között – Fedák Sári, Kosáry Emmy, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, Latabár Árpád. Nevezetes bem.-i: Jacobi Viktor Leányvásár, Sybill, Huszka Jenő Gül Baba, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Luxemburg grófja, A csárdáskirálynő, Bajadér, Szirmai Albert Mágnás Miska, Mézeskalács c. operettjei voltak. – Ir. Koch L.: A Király Színház műsora (1958).-->
 
Az UNIO Rt. bukása után előbb [[Faludi Jenő]], majd 1929 szeptemberétől [[Lázár Ödön]] volt az igazgató.<!--Lázár Ödönt [[Föld Aurél]] követte 1932. szept.-től 1934. szept.-ig. 1934. szep.-től 1935. szept.-ig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, majd Spitz Artúr ig. következett 1935. szept.-től 1936. febr.-ig. -->
A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.
 
A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A konjunktúra és a színvonal visszaesése a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát.
 
Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.
 
A Király Színház társulatához tartoztak többek között: [[Fedák Sári]], [[Kosáry Emmy]], [[Szamosi Elza]], [[Lábass Juci]], [[Medgyaszay Vilma]], [[Somogyi Nusi]], [[Biller Irén]], [[Környei Béla]], [[Rátkai Márton]], [[Ráthonyi Ákos]], [[Latabár Árpád]].
 
== Jelentősebb operettbemutatói ==
*[[Jacobi Viktor]] [[Leányvásár]], [[Sybill]];
*[[Huszka Jenő]] [[Gül Baba]];
*[[Lehár Ferenc]] [[A víg özvegy]];
*[[Kálmán Imre]] [[Luxemburg grófja]], [[A csárdáskirálynő]], [[Bajadér]];
*[[Szirmai Albert]] [[Mágnás Miska]], [[Mézeskalács]].
 
== Források ==
*[http://mek.niif.hu/02100/02139/html/sz13/352.html Magyar Színházművészeti Lexikon a MEK-en]
 
== További források ==
* Koch L.: A Király Színház műsora (1958).
 
[[Kategória:Budapest színházai]]