„Fodor Gábor Béla” változatai közötti eltérés

== Életpályája ==
 
Felsőfokú tanulmányokat [[Graz]]ban, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]]en és a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1939-ig, majd 1945-1957-ig. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták ''A gyógyhatású szénvegyületek kémiája'' témakörből. 1951-ben az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező, 1955-ben rendes taggá választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen.
 
Az [[1956-os forradalom]]ban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, 1965 júliusában külföldre távozott.
 
Külföldön oktatói és kutatói munkáját Kanadában kezdte, majd 1969-től fő munkahelyévé az Amerikai Egyesült Államok Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, 1986-os nyugalomba vonulásakor [[Professor emeritus|emeritálták.]] A [[Magyarországi rendszerváltás|rendszerváltás]] után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.
 
== Tudományos közleményei (válogatás) ==
146 763

szerkesztés